Megerősödött a rubel – nem működnek a szankciók?

Az orosz-ukrán háború kirobbanása után hatalmasat zuhant a rubel, és a soha nem látott szankciók bevezetése csak rontott a helyzeten. Mostanára viszont több mint 71%-al erősödött rubel. Mi történik? Mégsem működnek a szankciók?

A háború kirobbanása előtt kb. 74 rubelt adtak 1 dollárért. A háború kirobbanása után, illetve a szankciók bevezetésekor 150 rubelre esett az árfolyam. Napjainkra viszont jelentősen javult a rubel árfolyama és ismét kb. 70 rubelbe kerül egy dollár. A rubel erősödését látva gondolhatjuk, hogy a szankcióknak nincs, vagy csak jelentéktelen hatása van az orosz gazdaságra.

Mi történik valójában a rubellel?

Az orosz kormány egyik legfontosabb célja a rubel védelme, ennek érdekében több intézkedést is hoztak. A javulásnak több oka is van. Az első, hogy

a bevezetett szankciókban volt és még van is rés.

Ilyen például a gáz illetve olaj – erről bővebben itt: Nemet mondhat az orosz olajra az EU – mely még mindig nem szerepel a szankciók között, ez pedig lehetővé teszi az orosz államnak, hogy jelentős bevételekhez jusson. A gáz, illetve olaj világpiaci árának növekedése is segíti az orosz államot, mert a magas árak miatt jelentős többlet bevételhez jutnak. Ennek segítségével képesek megtartani az ország fizetőképességét és támogatni a rubelt.

A második ok, hogy

az orosz központi bank 20%-ra emelte a kamatot.

Ha valaki azon gondolkodott, hogy rubeljét euróra, dollárra stb. váltja, ilyen kamatok mellett minden bizonnyal inkább megtartja a rubelt. Ez szintén támogatja a rubelt, mert ha kevesebbet váltanak át, a rubel árfolyama magasabb marad.

A harmadik ok, hogy az orosz kormány kötelezi a cégeket az exportból származó bevételeik jelentős részének az átváltására.

Minden exportból származó bevétel 80%-át rubelre kell átváltaniuk a vállalatoknak.

Nagyon sok orosz cég exportál, ez pedig nagyon sok bevételt jelent, aminek a 80%-át rubelre kell váltani. Ez automatikusan növeli a rubel iránti keresletet, így annak árát is.

A Kreml megtiltotta, hogy orosz brókerek külföldiek tulajdonában lévő részvényt, vagy kötvényt értékesítsenek,

mellyel a részvény és kötvény árakat mesterségesen magasabban tartják. Nagyon sok külföldinek van Oroszországban befektetése, melyet a háború kirobbanása után érthető módon szerettek volna értékesíteni, de ezt most nem tehetik meg. Az orosz kormány ezzel az intézkedéssel is azt éri el, hogy a pénz az országban maradjon és megakadályozza a rubel árfolyamának esését.

Korlátozásra került az is, hogy az orosz állampolgárok mennyi pénzt küldhetnek külföldre.

Először ezt teljesen megtiltotta az orosz kormány, azonban később enyhített az intézkedéseken. Jelenleg maximum tízezer dollár értékben utalhatnak országhatáron kívülre pénzt.

Ezekhez az intézkedésekhez jött még

Vlagyimir Putyin pár héttel ezelőtti bejelentése, miszerint a gázért rubelben kell fizetni euró, illetve dollár helyett.

A gázszerződések általában euróban, dollárban, jenben stb. vannak, ami azt jelenti, hogy a gázt vásárló országok minimális rubel tartalékkal rendelkeznek. Ha tehát mostantól rubelben kellene fizetniük, akkor jelentős mennyiségű rubelt kellene vásárolniuk, ami a rubel árfolyamának jelentős emelkedését eredményezné. Bár a végén ebből az intézkedésből nem lett semmi, de önmagában az a számítás, hogy esetlegesen rubelben kell fizetni, szintén emelt a rubel árfolyamán.

Ne felejtkezzünk el arról sem, hogy a rubel iránti keresletet növeli majd az is, amikor

a megszállt területeken ténylegesen bevezetik a rubelt, mint fizetőeszköz. Moscow to adopt ruble in Ukraine-Russian administrator

Más országok mit tesznek?

A Kreml nem egyedülálló abban, hogy különböző intézkedéseket vezet be az ország fizetőeszközének a védelmére. Más országok is ezt csinálják, nincs ebben semmi kivetnivaló. A különbség a között, amit az orosz állam tesz más országokhoz képest az, hogy

az orosz kormány nemcsak védeni akarja a rubelt. A piacot manipulálják úgy, hogy a rubel iránti mesterséges keresletet hoznak létre.

A orosz központi bank intézkedéseivel tulajdonképpen azt a látszatot kelti, mintha a rubel értékes deviza lenne, pedig egyáltalán nem az.

A fent említett intézkedésekben jelentős kockázat van. Amennyiben sikerül gyorsan lezárni a háborút, Ukrajnával békét kötni, a szankciók visszavonásra kerülnek és újra beindul a kereskedelmi kapcsolat Oroszországgal, akkor a fenti intézkedések visszavonása után a rubel valószínűleg tartani tudja az árfolyamát. Amennyiben mindez nem történik meg, az orosz kormánynak előbb, vagy utóbb a fenti intézkedéseket (vagy azok egy részét) vissza kell vonnia, ami a rubel összeomlásához vezethet.