Így leplezd le a hazug embert, mondja egy új tanulmány
Az egyik legjobb módja annak, hogy valakit hazugságon kapjunk, ha megpróbáljuk elterelni a figyelmét – derül ki egy, a ScienceAlert által közölt új kutatásból.
Úgy tűnik, hogy a hazugság felépítéséhez és valami más egyéb egyidejű végzéséhez szükséges extra kognitív erőfeszítés azt eredményezi, hogy a füllentésre kevesebb energia marad, ezért nem fog túl jól sikerülni.
Van azonban néhány dolog, amire figyelni kell, ha ezt a módszert alkalmazzuk – például a másodlagos feladatot fontosnak kell tekintenie a hazug személynek, különben a hazugságot előnyben részesítheti bármi mással szemben.
Az új tanulmány mögött álló kutatók azt sugallják, hogy az interjúkat oly módon kellene felépíteni, hogy másodlagos feladatokat is magában foglaljanak, ezáltal könnyebb lenne felfedezni, ha valaki nem mond igazat. Hangsúlyozzák azonban, hogy ez nem egy biztos módszer és további munkára van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük, hogyan akadályozza a többfeladatos munka a hazugokat.
“Kutatásunk kimutatta, hogy az igazságok és a hazugságok egyformán hihetően hangzanak, amíg a hazugságot előadónak elég időt adnak arra, hogy átgondolják, mit mondjanak” – mondja Aldert Vrij pszichológus, az Egyesült Királyság Portsmouthi Egyeteméről.
“Amikor a gondolkodás lehetősége csökken, az igazságok gyakran hihetőbbnek hangzanak, mint a hazugságok.”
“Kísérletünkben a hazugság kevésbé tűnt valóságosnak, mint az igazság, különösen akkor, ha az interjúalanyoknak másodlagos feladatot is el kellett végezniük és azt mondták nekik, hogy ez a feladat fontos.”
A kísérlet úgy zajlott, hogy 164 önkéntes fejtette ki véleményét társadalmi témákról, amiket a hírekben olvastak, majd két csoportra osztották őket és álinterjúk készítettek velük. Azt az utasítást kapták, hogy vagy mondják el az igazat nézeteikről, vagy hazudjanak róluk.
Ezt a két csoportot tovább osztották három részre. Egyharmaduk egy második feladatot is kapott és azt mondták, hogy ez fontos az interjú sikeres teljesítéséhez, egyharmaduknak szintén volt egy második feladata is, de nem tudott semmit annak fontosságáról, az utolsó harmadnak pedig nem adtak semmilyen plusz feladatot.
Az említett feladat egy hétjegyű autórendszám felírása volt, amelyet korábban megmutattak a résztvevőnek. Minden interjú végén a kérdező több különböző területen rangsorolta a vizsgálatban résztvevőtől hallottakat, beleértve a mondandójuk hihetőségét is.
“A legtöbb diagnosztikus különbség az igazmondók és a hazugok között a plauzibilitásban, a közvetlenségben és az egyértelműségben mutatkozott meg” – írják a kutatók publikált tanulmányukban.
Az eredmények megfeleltek a kutatók által vártaknak, bár a csoportok közötti különbségek nem voltak óriásiak. A hazudozás magában foglalja a részletek kitalálását, a fiktív részletek kidolgozását és arra is figyelni kell, hogy a lehető legvalószínűbben hangozzon. Mindehhez nagy „agyi erőre” van szükség.
Természetesen mindig sok más változót is figyelembe kell venni, nem utolsósorban azt, hogy egyesek sokkal jobban hazudnak, mint mások. Mindazonáltal ez egy érdekes módja annak, hogy megpróbáljuk kimutatni a hazugságokat.
“Az eredmények mintázata azt sugallja, hogy a másodlagos feladatok felvétele egy interjúban megkönnyítheti a hazugságfelderítést, de az ilyen módszereket óvatosan kell bevezetni” – mondja Vrij.
