A belarusz önkéntesek igazából a saját hazájukért harcolnak Ukrajnában
A fehérorosz elnökválasztás eredménye és az azt követõ tüntetés során történt erõszakos rendõri beavatkozás elleni tiltakozás résztvevõi Minszkben 2020. augusztus 16-án. A tüntetéssorozat azután kezdõdött, hogy az augusztus 9-én tartott belarusz elnökválasztást az országot 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte, hatodik alkalommal 80 százalék feletti gyõzelemmel. MTI/EPA/Jauhen Jercsak
Sok fehérorosz katona is van azok között, akik válaszoltak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon felhívására, amiben megkérte a külföldi harcosokat, hogy menjenek Ukrajnába és csatlakozzanak az Ukrajna Területvédelmi Nemzetközi Légiójához.
A belarusz önkéntesek pedig válaszoltak erre a felhívásra, amire úgy tekintenek, mint civilizációs harc, amely szembeállítja a diktatúrát a szabadsággal.
Az ukránokat testvérnemzetnek tekintő fehéroroszok számára különösen nagy a tét. Az orosz csapatok fehérorosz területeket használtak fel Ukrajna megszállására a háború elején, Lukasenka pedig nyíltan kiállt régi szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett és „testvérének” nevezte őt. Oroszország évek óta dollármilliárdokat költött arra, hogy olcsó energiával és hitelekkel támogassa Lukasenka szovjet típusú, államilag ellenőrzött gazdaságát és hogy mindezzel a lekötelezettjévé tegye az országot.
A belarusz önkéntesek szerint Putyin meggyengítése az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenka hatalmát is megroppantaná és lehetőséget teremtene elnyomó kormányának megdöntésére, ami demokratikus változást hozna a közel 10 millió lakosú nemzetben.
Sok fehérorosz bázisa Lengyelország, a NATO keleti oldalán fekvő ország, amely Fehéroroszországgal és Ukrajnával is határos és amely már akkor a demokráciapárti fehérorosz menekültek bázisa volt, mielőtt az Ukrajnából érkezők mentsvára lett volna.
A harcosok egy része még Lengyelországban tartózkodik, néhányuk pedig csak rövid ideig halad át ott az Ukrajna felé vezető úton.
„Megértettük, hogy hosszú út vezet Fehéroroszország felszabadításához és ez az út Ukrajnából indul” – mondta az AP-nek Vadim Prokopjev, egy 50 éves üzletember, aki korábban éttermeket vezetett Minszkben. Elmenekült az országból, miután elterjedt a pletyka, miszerint le fogják tartóztatni, mert nyilvánosan kijelentette, hogy a kormány nem tesz eleget a kisvállalkozásokért.
„Amikor az ukrajnai háború véget ér, a miénk csak akkor kezdődik. Lehetetlen felszabadítani Fehéroroszországot anélkül, hogy Putyin fasiszta csapatait ki ne űzzék Ukrajnából” – mondta.
A 2020-as választásokat követő – amit az általános vélekedés szerint elcsaltak – tömeges utcai tiltakozásokat brutális kegyetlenséggel leverték, ami meggyőzte Prokopjevet arról, hogy nem lehet számítani „bársonyos forradalomra”.
„A hatalmat Lukasenkótól csak erőszakkal lehet átvenni” – mondta.
A 19 éves Ales, egy másik belarusz önkéntes csoport tagja tavaly óta Lengyelországban él. Elmenekült Fehéroroszországból, miután a még mindig KGB-nek nevezett biztonsági szolgálata őrizetbe vette és kényszerítették, hogy jelentsen fel egy Lukasenka-ellenes ellenállási csoportot. Azt mondták neki, hogy börtönbe kerül, ha ennek nem tesz eleget.
Soha nem kapott katonai kiképzést, de részesül majd benne, ha megérkezik Ukrajnába. De hogy mennyit és hogy végül hova helyezik, azt még nem tudta.
Azt mondta, nem csak Ukrajna megsegítéséért fog harcolni, hanem Fehéroroszország függetlenné válásáért is. Számára is fontos, hogy az emberek felismerjék, a fehérorosz nép nagyon különbözik a Lukasenka-kormánytól.
A belarusz harcosok úgy tartják, hogy az ukrajnai harcot kevésbé lehet veszélyesnek érezni, mintha otthon akarna ellenállni Lukasenkának, ahol számos aktivista raboskodik a börtönben igen kemény körülmények között.
Ales egységének szervezője a 24 éves Pavel Kukhta, aki 2016-ban már harcolt az ukrajnai Donbas régióban, égési sérüléseket szenvedett és egyik fülére nagyrészt elveszítette a hallását. Az alakulatát ezredként jellemezte, vagyis több száz tagból áll, de pontos létszámot nem árulta el.
Kukhta elmondta, hogy féltestvérét, Nyikita Krivcovot 2020-ban holtan, felakasztva találták egy Minszk melletti erdős területen. A rendőrség azt mondta, hogy nincs nyoma idegenkezűségnek, de ő és a család többi tagja biztos abban, hogy megölték, mert csatlakozott a Lukasenka-ellenes tüntetéshez.
De kitartott amellett, hogy Ukrajnának nyújtott támogatása a háborúban nem a bosszúról, hanem a demokratikus változásért folytatott harcról szól.
„Ha Putyint legyőzik, Lukasenka is vereséget szenved” – mondta.
