Ma éjféltől háborús veszélyhelyzet van Magyarországon

A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon közzétett videóban.

“A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját. Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta: ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is.

“Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát”

– jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség, a kormány ezért az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet. A járvány elleni védekezés alatt bevezetett veszélyhelyzethez hasonlóan ez is lehetővé teszi a kormánynak, hogy azonnal reagáljon és minden lehetséges eszközzel megvédje Magyarországot és a magyar családokat.

Holnap tájékoztatni fogom önöket az első döntéseinkről – zárta videóját a miniszterelnök.

Biztonságpolitikai szakértő: a veszélyhelyzet hatálybalépése a jogalkotást egyszerűsítő lépés

A kedd éjféltől Magyarországon életbe lépő háborús veszélyhelyzet a jogalkotást leegyszerűsítő lépés – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.

Kaiser Ferencet arról kérdezték, hogy már három hónapja tart az orosz-ukrán háború, s ezzel összefüggésben Magyarországon háborús veszélyhelyzet bevezetéséről döntött a kormány.

Azt mondta: a kormányzati döntés mögött az áll, hogy ha a biztonsági helyzet megkívánja, gyorsabban, a parlamentáris munkát lerövidítve lehessen rendeletet alkotni. Ezzel együtt “ez nem jelent háborús fenyegetést”

– fűzte hozzá.

Magyarország nem fog háborúba keveredni. Azt sem a NATO, sem az Európai Unió, de még Oroszország sem akarja

– hangsúlyozta.

Kaiser Ferenc szerint a kezdetektől látni lehetett, hogy az oroszok “eltaktikázták magukat”: arra számítottak, hogy elmenekül az ukrán kormány, szétszalad az ukrán haderő és a keleti, zömmel oroszul beszélő – de mint azóta kiderült, ukrán tudatú – lakosság “tárt karokkal várja őket”.

Kaiser Ferenc úgy vélekedett, egyik fél veszteségadataiban sem lehet megbízni. Külső elemzések, műholdfelvételek, becslések alapján az orosz haderőben 15 ezer és 25 ezer között lehet a halottak és a sérültek száma. Ezzel Oroszország több élőerőt veszített, mint Afganisztánban 1979-től 1989-ig a Szovjetunió – mondta, jelezve: emellett 4 ezer és 5 ezer között lehet a hadifoglyok és a dezertőrök száma. Az ukrán oldalon kisebb lehet a veszteség – fűzte hozzá.

A szakértő szavai szerint egyik fél sem akar tárgyalni, mert egyik fél sem egyezkedhet: Ukrajna azért nem, mert “még nem győzték le”, Oroszország pedig azért nem, mert “nem nyert eléggé”, sőt – mint mondta – az orosz győzelem “inkább vereség”.

Kaiser Ferenc úgy látja: a konfliktus megmarad az orosz-ukrán keretek között, és hosszú ideig fog tartani.