Franciaország, Németország és Olaszország vezetői Ukrajnába látogattak
Emmanuel Macron, Olaf Scholz és Mario Draghi az éjszakai vonattal utaztak a háború sújtotta országba, írja az Al Jazeera.
Kijev korábban bírálta Németországot, Franciaországot és kisebb mértékben Olaszországot is amiatt, hogy állítólag húzzák az időt Ukrajna támogatásának ügyében. Azzal vádolták az európai államokat, hogy lassan szállítják a fegyvereket, és saját jólétüket Ukrajna szabadsága és biztonsága elé helyezik.
Most mindhárom államfő személyes találkozón vesz részt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ahol várhatóan számos témát érintenek, illetve a tervek szerint több egyéb helyszínre is ellátogatnak majd.
A francia elnök azt mondta, hogy továbbadja Zelenszkijnek az „európai szolidaritás” üzenetét.
„Nemcsak szolidaritást akarunk mutatni, hanem megígérjük azt is, hogy az általunk szervezett segítség – pénzügyi, humanitárius…fegyverek – folytatódni fog” – mondta Scholz német kancellár a Bild napilapnak.
„És addig folytatjuk, amíg az Ukrajna Moszkva elleni harcához szükséges” – tette hozzá.
A kancellár azt is említette, hogy a bevezetett uniós szankciók „hozzájárulnak ahhoz, hogy Oroszország felhagyjon tervével és kivonja csapatait – mert ez a cél”.
A három európai vezető látogatása és az általuk eszközölt tárgyalások igen nagyot lendíthetnek a fegyverszállítástól Ukrajna EU-tagságáig számos probléma megoldásán.
Klaus Iohannis román elnök szintén Ukrajnában tartózkodik, a fővárosban csatlakozik a másik három európai vezetőhöz.
Iohannis a Twitteren azt írta, hogy azért van ott, hogy „teljes szolidaritást” mutasson Ukrajnával, és leszögezte hogy „Az illegális orosz agressziónak véget kell vetni!”
„Ez egy fontos pillanat. Ez az egység üzenete, a támogatásunké, amelyet az ukránoknak küldünk, hogy a jelenről és a jövőről is beszéljünk, hiszen a következő hetek, mint tudjuk, nagyon nehézek lesznek” – mondta Macron Kijevbe érkezve.
Nem sokkal a delegáció érkezése után légiriadó-szirénák szólaltak meg a városban.
Az államfők első útja Kijev külvárosába, Irpinbe vezetett, ahol a lakóépületek és a polgári infrastruktúra súlyos károkat szenvedett az orosz csapatoknak a főváros elfoglalására tett kísérletei idején.
Csaknem 300 civil holttestet találtak a kerületben, miután március végén az orosz erők kivonultak a területről. Ukrajna szerint Oroszország nagyszabású atrocitásokat követett el a helyszínen, mely vádakat Moszkva mind a mai napig tagad.
„Itt állították meg a Kijev felé vonuló orosz erőket” – mondta a francia vezető.
„Ez az ukrán hadsereg, de a lakosság hősiességét is képviseli” – mondta, hozzátéve, hogy számos jel mutat az orosz erők „mészárlásaira”, a feltételezett háborús bűnökre.
Macron arra a korábbi kijelentésére, miszerint Oroszországot nem szabad megalázni, most így reagált: „Kétértelműség nélkül kiállunk az ukránok mellett. Ukrajnának ellen kell állnia és győznie kell”.
Irpin, akárcsak korábban Bucha, a háború „kegyetlenségének” és „értelmetlen erőszakosságának” szimbólumává vált – mondta Scholz.
“A város brutális lerombolása figyelmeztetés: ennek a háborúnak véget kell vetni” – írta a Twitteren.
