Lehetséges a UK vs. EU kereskedelmi háború?
A UK és az EU között a Brexit-tárgyalások óta nem túl rózsás a kapcsolat. Azt vártuk, hogy a megállapodás aláírása után csökken a felek közötti feszültség. Sajnos az elmúlt napok történései nem ezt mutatják.
Pár napja – június 13-án – az Egyesült Királyságban megjelent az észak-írországi protokollal kapcsolatos törvénytervezet. A UK kormánya így „jelentette be”, hogy egyoldalúan megváltoztatják ezt a protokollt, önkényesen felmondva egy nemzetközi szerződést. Sajnos nem egyedi, hogy kormányok semmibe vesznek egy nemzetközi megállapodást. Emlékezzünk csak 2018. májusára, amikor az USA egyoldalúan felmondta az iráni nukleáris megállapodást (JCPOA).
Miről is van szó valójában?
Az észak-írországi protokoll a Brexit-megállapodás része, tulajdonképpen Írország és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmet szabályozza. Az egyezmény értelmében Észak-Írország továbbra is az EU egységes piac és vámunió része, a szabályozási és vámhatár pedig az Ír-tenger. Ez nem egy ideális helyzet, de ez volt a Brexit- tárgyalások során összehozható optimum. (Észak-Írországgal részletesebben itt foglalkoztunk: Jön az Ír újraegyesítés?)
Az észak-írországi protokoll 16. cikkelye – vészhelyzeti záradék – szerint, ha a protokoll következtében súlyos gazdasági, társadalmi, ökológia hatás vagy a kereskedelem súlyos torzulása fenyeget, akkor bármely fél egyoldalúan felfüggesztheti a megállapodást.
A Johnson-kormány 2021-ben, a 16. cikkelyre hivatkozva bejelentette, hogy meg kell változtatni a protokollt. Az EU válasza erre az volt, hogy a 16. cikkely életbeléptetése kereskedelmi háborúval egyenlő. Végül mindkét fél úgy döntött, jobb ha tárgyalnak, de eddig sajnos eredménytelenül. A Johnson-kormány pedig a tárgyalások újrakezdése helyett inkább egyoldalúan „megváltoztatta” a megállapodást.
A brit törvényjavaslatnak 4 fő pontja van:
- Piros/Zöld folyosó : a brit vállalatok előre bejelenthetik, hogy mely szállítmányuk célja Észak-Írország „Zöld folyosó” és melyeké az EU „Piros folyosó”. Ha Észak-Írországba szállítanak, ahhoz csak néhány engedély szükséges.
- Kettős szabályozási rendszer : a brit vállalatoknak csak az angol szabályoknak kell megfelelniük, ha Észak-Írországba szállítanak, az EU szabályainak nem.
- Jelenleg az EU-s ÁFA és állami támogatással kapcsolatos szabályok vannak érvényben Észak-Írországban. A brit kormány ezt úgy akarja megváltoztatni, hogy kizárólag a UK törvényei legyenek érvényben.
- Vitás kérdések eldöntésével kapcsolatban a brit kormány megszüntetné az Európai Bíróság hatáskörét és Svájchoz hasonlóan, szektoronkénti semleges döntőbíró kijelölését akarja.
Az 1. ponttal kapcsolatban az EU mutat hajlandóságot kompromisszumra, azonban a másik 3 pont elfogadhatatlan számára, mert ezek az egységes piacát veszélyeztetik.
A Johnson-kormány tisztában volt az EU reakciójával, ezért a törvényjavaslat egyoldalúan változtatja meg a protokollban foglaltakat, figyelmen kívül hagyva az EU véleményét. A törvény továbbá tejhatalmat ad a minisztereknek, hogy a protokoll más pontjait és a Brexit-megállapodás ehhez kapcsolódó egyéb részeit is egyoldalúan megváltoztassák.
Az Egyesült Királyság lépését nem fogadták jól Brüsszelben, úgy döntöttek, jogi útra terelik a dolgokat. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/STATEMENT_22_3698 Az EU mellett a londoni parlament mérsékelt konzervatív képviselői sem örülnek túlságosan a törvénytervezetnek, így annak elfogadása kétséges.
Mit tehet az EU?
Szerintem a következők közül választhat:
- A 779. cikkely értelmében, 1 év felmondási idővel a teljes Brexit-megállapodást megszüntethetik.
- Az 521. cikkely értelmében, 9 hónap értesítési idővel felfüggesztheti a Brexit-megállapodást.
- Az 506. cikkely értelmében felfüggeszthetik az uniós vizekhez való hozzáférést. Ehhez csak 7 nap értesítési idő kell.
Amennyiben az EU az utóbbi megoldást választja és a UK kormánya nem vonja vissza a törvényjavaslatot, kirobbanhat a kereskedelmi háború. Ennek mindkét félre nézve beláthatatlan következményei lehetnek.
Jelenleg a UK nincs valami jó gazdasági helyzetben, a többi európai országhoz hasonlóan az infláció itt is magas. Azonban míg más országokban a gazdasági növekedés jelei már megfigyelhetők, addig a UK-ban – bár minimálisan – de továbbra is gazdasági visszaesés látható. Az is lényeges, hogy míg a UK kb. 10%-át adja az uniós kereskedelemnek, addig az EU kb. 40%-át a UK kereskedelemének.
A politikai oldalt nézve sincs nagyon jó helyzetben a UK. A Johnson-kormány épp, hogy megúszott egy bizalmatlansági szavazást, amiben jelentősen meggyengült.
Nyilvánvalóan egy esetleges kereskedelmi háború során az EU – az évekkel ezelőtti EU-USA kereskedelmi háborúhoz hasonlóan – olyan termékekre fog vámot kivetni, melyek politikai veszteséget okozhatnak a Johnson-kormánynak.
Egy kereskedelmi háború „felmelegítheti” a Brexit-vitát, amit Boris Johnson eddig mindig jól meglovagolt. Jövőre választások lesznek a UK-ban. Ha jól keveri kártyáit Johnson, akkor egy esetleges Brexit-vita megerősítheti a jelenlegi gyenge pozícióját és akár még a választásokat is megnyerheti. Persze egy kereskedelmi háború igen költséges lehet a választóknak. Az importra kivetett vám az infláció további emelkedésével jár, aminek a választók biztos nem örülnek majd.
Egy kereskedelmi háborúból senki nem jönne ki jól, ezért reméljük, hogy a UK és az EU újra tárgyalóasztalhoz ülnek és sikerül megoldást találniuk a problémákra.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon