Óriási földrengés volt Afganisztánban, legalább ezren meghaltak, videón a pusztítás
Erőteljes földrengés rázta meg Kelet-Afganisztán egy zord, hegyvidéki régióját szerda hajnalban, jelentette az AP. A kőből és vályogtéglából épült házak kártyavárként dőltek össze, ami legalább 1000 ember halálát okozta. A katasztrófa új próbatétel elé állítja az afganisztáni tálib uralkodókat és segélyszervezeteket, amelyek már egyébként is többszörös humanitárius válsággal küzdenek.
A mostani volt Afganisztánban az elmúlt két évtized legsúlyosabb földrengése. A tisztviselők szerint az áldozatok száma még növekedhet. Becslések szerint további 1500 megsebesült – közölte az állami hírügynökség.
A 6,1-es erősségű földrengés okozta katasztrófa még nagyobb nyomorúságot okoz egy olyan országban, ahol milliók néznek szembe az egyre növekvő éhezéssel, szegénységgel, és az egészségügyi rendszer összeomlásával azóta, hogy a tálibok csaknem 10 hónappal ezelőtt, az Egyesült Államok és a NATO kivonulása után átvették a hatalmat. Ez a létfontosságú nemzetközi finanszírozás megszakadásához vezetett, és a világ nagy része nem ismeri el a tálib kormányt.
Olyannyira súlyos a helyzet, hogy Haibatullah Akhundzadah, aki szinte soha nem jelenik meg a nyilvánosság előtt, most a nemzetközi közösségnek és a humanitárius szervezeteknek könyörgött, hogy „segítsenek a nagy tragédia által sújtott afgán népen”.
A Bakhtar hírügynökség felvételei szerint a lakosok a pakisztáni határ közelében lévő területen puszta kézzel kutattak élő vagy holt áldozatok után a romok között.
Legalább 2.000 otthon pusztult el a régióban, ahol átlagosan minden háztartásban hét-nyolc ember él – mondta Ramiz Alakbarov, az ENSZ afganisztáni különleges képviselőjének helyettese.
A hegyekben meghúzódó falvakban tapasztalható teljes pusztítást csak lassan lehet felmérni. A nyomvályús és a legjobb körülmények között is csak nehezen járható utak súlyosan megrongálódhattak, a közelmúltbeli esőzések miatti földcsuszamlások pedig még nehezebbé tették a közlekedést.
A mentők helikoptereket is bevetettek, de a mentőakciókat hátráltathatja, hogy a tálibok tavaly augusztusi hatalomátvétele után számos nemzetközi segélyszervezet kivonul Afganisztánból. Ráadásul a legtöbb kormány óvakodik attól, hogy közvetlenül a tálibokkal lépjen kapcsolatba.
A tálibok és a világ többi része közötti zavaros diplomácia jeleként Alakbarov kijelentette, hogy a tálibok hivatalosan nem kérték, hogy az ENSZ mozgósítson nemzetközi kutató-mentő csapatokat, vagy szerezzen be felszerelést a szomszédos országokból a helyben található, mindössze néhány tucat mentőautó tehermentesítésére. Ennek ellenére több ENSZ-ügynökség tisztviselői azt mondták, hogy a tálibok teljes hozzáférést biztosítanak számukra a területhez.
A szomszédos pakisztáni meteorológiai intézet szerint a földrengés központja Paktika tartományban volt, körülbelül 50 kilométerre délnyugatra Khoszt városától. A szakértők mindössze 10 kilométerre teszik az epicentrum mélységét. A sekély földrengések általában több kárt okoznak.
Az Európai Szeizmológiai Ügynökség szerint a rengést 500 kilométeren belül 119 millióan érezték Afganisztánban, Pakisztánban és Indiában.
A Bahtar hírügynökség jelentése szerint az elhunytak száma nagyjából megegyezik egy 2002-es, Afganisztán északi részén történt földrengésével. Ez a kettő volt a leghalálosabbak 1998 óta, amikor egy szintén 6,1-es erősségű földmozgás és az azt követő utórengések legalább 4500 ember halálát okozták.
“Attól félünk, hogy az áldozatok száma tovább fog növekedni, többe között amiatt, mert sok ember csapdába eshetett az összedőlt épületek alatt” – mondta Stefano Sozza, az olasz Emergency egészségügyi segélyszervezet afganisztáni igazgatója, amely hét mentőautót és személyzetet küldött a rengés közelében lévő területekre.
Afganisztán 38 milliós lakosságának több mint 60 százaléka már most is nemzetközi segélyekre szorul a túlélése érdekében.
Az országban továbbra is működő humanitárius szervezetek, köztük az UNICEF, azonnal megkezdte a segélyszállítmányok eljuttatását a katasztrófa sújtotta területekre. Pakisztán pedig azt mondta, hogy élelmet, sátrakat, takarókat és egyéb alapvető dolgokat küld majd.
Az egyéb nemzetközi segítség megszervezése nehezebb lehet: sok ország, köztük az Egyesült Államok is, az ENSZ-en és más hasonló szervezeteken keresztül juttatja el a humanitárius küldeményeket Afganisztánba, hogy elkerülje, hogy pénzt adjanak a tálibok kezébe.
A földrengés “csak tovább növeli Afganisztánban az óriási szociális válságot, ezért most tényleg mindenkinek a fedélzeten kell lennie, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy valóban korlátozzuk a családok, a nők és a gyerekek szenvedéseit” – mondta Shelley Thakral. az ENSZ Élelmezésügyi Világprogramjának szóvivője Kabulban.
A fővárosban Mohammad Hassan Akhund miniszterelnök rendkívüli ülést hívott össze az elnöki palotába.
„Ha egy ilyen nagy incidens történik bármelyik országban, akkor más országok segítségére van szükség” – mondta Sharafuddin Muslim, a katasztrófavédelemért felelős államminiszter-helyettes.
“Nagyon nehéz reagálnunk erre a hatalmas incidensre.”
Ez nehéznek bizonyulhat, tekintettel Afganisztán nemzetközi elszigetelésére, akiket annak idején az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i támadások után buktatott meg. Az újonnan helyreállított kormány számos rendeletet adott ki a nők és a lányok jogainak megnyirbálása, valamint a média korlátozása érdekében, visszatérve a 1990-es évek végi kemény uralomhoz.
