Globális minimumadó – kell ez nekünk?

A globális minimumadó már régóta téma, legutóbb tavaly került megint a köztudatba. Akkor a Biden adminisztráció frissítette fel az erről szóló tárgyalásokat.

Nagyon sok ország a társasági adókulcs csökkentésével csalogatja magához a külföldi befektetőket és multinacionális cégeket. Ez a verseny nem új keletű, még az 1980-as években kezdődött. A nagyvállalatok a legalacsonyabb adókulcsú országokba költöztek, amíg egy másik országban még jobb feltételekre nem leltek. Ez valójában egy országok közti verseny, hogy ki tud a másik ország adókulcsa alá ígérni.

Ez a versenyfutás évtizedekig tartott és ez az oka annak, hogy számos amerikai vállalat, mint pl. az Apple, a Google, vagy a Pfizer olyan kevés adót fizet. Az Amazon például 2020-ban 50 milliárd dolláros bevételt ért el Európában. A rekord értékesítés ellenére a luxemburgi Amazon központ 1,4 milliárd dollár veszteséget termelt, ezért egyáltalán nem fizetett adót, valamint az USA-ban sem fizetettek szövetségi adót.

A nyereség alacsony adózású országokba történő átcsoportosítása meglehetősen bonyolult. Fontos megjegyezni, hogy itt nem adócsalásról – ami illegális – van szó, hanem adóoptimalizációról, ami teljesen legális! Ebben az esetben ugyanis az adott vállalat nem meghamisítja a beszámolóját, hogy ezáltal kevesebb, vagy egyáltalán semennyi adót ne fizessen. Adóoptimalizáció esetén a vállalat különböző címszó alatt más országban – általában ott, ahol a legalacsonyabb az adókulcs – mutatja ki a valós nyereségét és fizeti meg az adót, az ott érvényben lévő jogszabályok szerint.

Egyes számítások szerint több száz milliárd dollár adót veszítenek így azok az országok, ahonnan átcsoportosítják a cégek bevételeiket. Ha ezt az adót megkapnák, sokkal többet tudnának költeni az infrastruktúrára, egészségügyre, oktatásra stb.

Mi a minimumadó?

Az adóreform a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnél (OECD) tavaly megkötött globális megállapodás része. 136 ország támogatta, amelyek a globális GDP több mint 90%-át képviselik. A koronavírus-járvány lendületet adott a megbeszéléseknek, miközben a kormányok szerte a világon igyekeztek növelni a fiskális bevételeiket, a költséges fellendülés finanszírozása érdekében. A reform a becslések szerint évente több mint 150 milliárd dolláros többletbevételt generál majd az államkasszákban.

A minimális társasági adókulcsot 15%-ban határozzák meg, így próbálva megakadályozni azt, hogy a vállalatok kihasználhassák az alacsony adózású joghatóságok által nyújtott lehetőséget. Ez az új megállapodás két célra fókuszál:

1. A vállalatoknak ott kell adót fizetniük, ahol működnek és nem csak a székhelyükön. Ez például a luxemburgi székhelyű Amazon esetében azt jelenti, hogy ha Európa minden országában tevékenykednek, akkor nem Luxemburgban fogják megfizetni az adót, hanem minden egyes országban.
2. Minden ország, amelyik elfogadja a megállapodást, alkalmazza a 15%-os minimális adókulcsot. Mivel a cégek így mindenütt ennyit fizetnek, megakadályozható, hogy az országok egymás ellen csökkentsék a társasági adó mértékét.

A minimumadó nem vonatkozna minden vállalkozásra. Csakis azokra, amelyek éves bevétele meghaladja a 800 millió dollárt. Elvileg 2023-tól lenne érvényben a megállapodás, ha előtte az országok elfogadják a szabályozást.

Joe Biden nem véletlenül szorgalmazza a minimumadó bevezetését, mert így haza hozhatná az adóbevételek zömét, amiből finanszírozhatná az infrastrukturális és szociális programjának jelentős részét. Mivel az USA államadóssága nagyon magas, így hitelből már nem tud forrást biztosítani a programokhoz. A minimumadó bevezetéséhez viszont szükség van a Kongresszus jóváhagyására, azonban az elnöknek nincs elég szavazata a Szenátusban. Ha a világ legnagyobb gazdasága nem vezeti be ezt a szabályozást, kérdéses, hogy végül lesz-e belőle bármi.

Mi történik az EU-ban?

Június 17-én Magyarország blokkolta az uniós irányelvet azzal érvelve, hogy az adó csökkentené az európai versenyképességet és veszélyeztetné a munkahelyeket.  Az OECD-megállapodás egy irányelv, melyet át kell ültetni az uniós jogba, hogy az egész blokkban érvényesüljön. Az adóügy azonban azon kevés szakpolitikai területek egyike, ahol az országok együttes szavazatára van szükség. Ez lehetővé teszi, hogy egyetlen ország megbénítsa az egész megállapodást.

“Európa elég nagy bajban van a globális minimumadó nélkül is” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten. “Nem támogatjuk a magyar cégek adóemelését és nem vagyunk hajlandók a munkahelyeket sem veszélybe sodorni.” Érhető, hogy a kormány nem szeretné a minimumadó bevezetését, hisz ez megnehezíti a külföldi befektetők idecsábítását. Az országok – így mi is – használhatnak más ösztönzőket a csábításra, vagy a már itt lévők megtartására. Adhatunk infrastrukturális támogatást, munkahelyteremtésért cserébe adhatunk adókedvezményt/adójóváírást, pénzügyi és más támogatást, melyekkel együtt lényegesen csökkenthető a 15%-os adókulcs.

Persze a kormány – Írországhoz hasonlóan – már most is alkalmazza ezeket az ösztönzőket és bár a hivatalos társasági adókulcs 9%, a valóságban ettől biztos kevesebbet fizet a külföldi cégek egy része. Tehát, ha a minimumadó bevezetése után a kormány továbbra is biztosítani akarja, hogy ezeknek a cégeknek ne kelljen a jelenleginél több adót fizetni, akkor mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A jelenlegi államháztartási hiányt tekintve ez belátható időn belül biztosan nem menne.

Tavaly októberben nemcsak Magyarország, hanem többek között Írország is hangot adott aggodalmainak. Ezen országok garanciákat kaptak többek közt arra, hogy egy 10 éves átmeneti időszak után kerülne bevezetésre a minimumadó. Ezt a javaslatot végül mindenki elfogadta. Ezért nem teljesen érthető a mostani magyar tiltakozás, mert egy – pl. az USA belépését feltételül szabó – záradékkal meg lehetne védeni Európa – és így hazánk – érdekeit és versenyképességét.