Lukasenka: ha az oroszok nem támadnak, a NATO támadta volna meg őket
Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök kijelentette, hogy Moszkvának, Kijevnek és utóbbi nyugati szövetségeseinek meg kell állapodniuk az ukrajnai háború leállításában, hogy elkerüljék az „atomháború szakadékát”.
„Meg kell állnunk, megállapodásra kell jutnunk, véget kell vetnünk ennek a rendetlenségnek, a hadműveletnek és a háborúnak Ukrajnában” – mondta Lukasenka, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese csütörtökön az AFP hírügynökségnek a fehérorosz fővárosban, Minszkben.
„Álljunk meg, aztán kitaláljuk, hogyan éljünk tovább. Nem kell tovább menni. A „továbban” ott rejlik az atomháború szakadéka. Nem kell oda menni.”
Orosz tisztviselők azt mondták, Moszkva csak akkor engedélyezi a nukleáris fegyverek használatát, ha az ország „egzisztenciális fenyegetéssel” szembesül.
Ám komoly aggodalmak merültek fel az esetleges ukrajnai felhasználásuk miatt a háború elején, miután Putyin február 27-én – három nappal az invázió elrendelése után – fokozott készültségbe helyezte az orosz nukleáris elrettentő erőket.
A 67 éves Lukasenka a Nyugatot okolta a háborúért, azzal vádolva a szövetséges országokat, hogy konfliktust keresnek Oroszországgal, és provokálják a folyamatos vérontást.
„Ők szították a háborút, és most folytatják” – mondta Lukasenka.
Szerinte az eredmény elkerülhető lett volna, ha Moszkva megkapta volna azokat a „biztonsági garanciákat”, amelyeket a nyugati államoktól kért.
“Ha Oroszország nem előzi meg a NATO-tagokat, akkor szervezkedtek volna és csapást mértek volna rá” – tette hozzá Putyin megalapozatlan állításait visszhangozva az Egyesült Államok vezette transzatlanti biztonsági szövetséggel kapcsolatban.
Az Ukrajnával határos Fehéroroszország állomásként szolgált Oroszország inváziójához.
Moszkva katonai gyakorlatok ürügyén hadifelszerelést és katonák ezreit vezényelte Fehéroroszország területére, mielőtt offenzíváját megkezdte volna, majd ezek a csapatok a háború kezdetekor elkezdték előrenyomulásukat Ukrajna felé.
A Fehéroroszországot csaknem 30 éve irányító Lukasenka kitartott azon véleménye mellett, hogy Ukrajna kormánya véget vethet a konfliktusnak, ha a hatóságok újrakezdik az elakadt béketárgyalásokat Moszkvával, és elfogadják annak követeléseit.
Lukasenka sürgette az ukrán kormányt, hogy „üljenek tárgyalóasztalhoz, és állapodjanak meg abban, hogy soha nem fenyegetik Oroszországot”.
Az orosz és ukrán tárgyalópartnerek március végén Törökországban folytatott zárt megbeszélései nem hoztak áttörést a háború befejezésében. A Moszkva és Kijev közötti megbeszélések röviddel ezután nagyrészt megszakadtak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy egyelőre nincs értelme folytatni a megbeszéléseket, és azzal vádolta Kijevet, hogy semmit sem akar komolyan megvitatni.
Lukasenka nyilvánvalóan rábólintott e megjegyzésekre, és kijelentette, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszország által megszállt régiók elvesztését Kelet- és Dél-Ukrajnában a konfliktus lezárását célzó megállapodás részeként.
