A WHO bejelentette a globális vészhelyzetet a majomhimlő miatt

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője szerint a majomhimlő több mint 70 országban való terjedése „rendkívüli” helyzet, amely ma már globális vészhelyzetnek minősül, közölte az AP. Ez a szombati nyilatkozat további befektetéseket ösztönözhet az egykor ritka betegség kezelésébe, és súlyosbíthatja a tülekedést a szűkös vakcinakészletekért.

Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója annak ellenére döntött a nyilatkozat kiadása mellett, hogy az ENSZ egészségügyi ügynökségének sürgősségi bizottságában dolgozó szakértők nem jutottak konszenzusra. Ez volt az első alkalom, hogy az ENSZ egészségügyi hivatalának vezetője ilyen lépést tett.

“Van egy járvány, amely gyorsan elterjedt az egész világon olyan új átviteli módokon keresztül, amelyekről túl keveset tudunk, és amely megfelel a nemzetközi egészségügyi előírások kritériumainak” – mondta Tedros.

„Tudom, hogy ez nem volt egyszerű vagy egyértelmű folyamat, és hogy a bizottság tagjai között eltérőek a vélemények” – tette hozzá.

A globális vészhelyzet a WHO legmagasabb szintű riasztása, de a megjelölés nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy betegség különösen fertőző vagy halálos. A WHO sürgősségi osztályának vezetője, Dr. Michael Ryan elmondta, hogy a főigazgató azért döntött úgy, hogy ebbe a kategóriába sorolja a majomhimlőt, hogy az emberek komolyan vegyék a jelenlegi járványokat.

Bár a majomhimlőt már évtizedek óta azonosították Közép- és Nyugat-Afrika egyes részein, májusig nem volt ismert, hogy nagy járványokat váltana ki a kontinensen túl, vagy széles körben terjedt az emberek között, amikor is a hatóságok több tucat gócpontot észleltek Európában, Észak-Amerikában és egyéb helyeken.

A globális vészhelyzet kihirdetése azt jelenti, hogy a majomhimlő-járvány „rendkívüli esemény”, amely több országra is átterjedhet, és összehangolt globális választ igényel. A WHO korábban olyan közegészségügyi válsághelyzetek miatt hirdetett vészhelyzetet, mint a COVID-19 világjárvány, a 2014-es nyugat-afrikai Ebola-járvány, a Zika-vírus 2016-ban Latin-Amerikában és a gyermekbénulás felszámolására irányuló folyamatban lévő erőfeszítések.

A vészhelyzeti nyilatkozat többnyire figyelemfelkeltésül szolgál, hogy több nemzetközi forrást szerezzenek egy-egy betegség megállítására. A múltbeli bejelentések vegyes hatást váltottak ki, tekintettel arra, hogy az ENSZ egészségügyi ügynöksége nagyrészt tehetetlen az országok cselekvésre ösztönzésében.

A múlt hónapban a WHO szakértői bizottsága azt mondta, hogy a majomhimlő világméretű kitörése még nem jelent nemzetközi vészhelyzetet, a testület azonban ezen a héten ismét összeült és újraértékelte a helyzetet.

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja szerint május óta több mint 16 000 majomhimlős esetről érkezett információ 74 országból. Egyelőre csak Afrikában jelentettek a kórokozó okozta halálesetet, ahol a vírus veszélyesebb változata terjed, főként Nigériában és Kongóban.

Afrikában a majomhimlő főként fertőzött vadon élő állatoktól, például rágcsálóktól terjed az emberekre, korlátozott kitörésekkel, amelyek általában nem lépték át a határokat. Európában, Észak-Amerikában és másutt azonban a majomhimlő olyan emberek körében terjed, akiknek nincs kapcsolata állatokkal vagy nemrégiben Afrikába utaztak.

A WHO legkiválóbb majomhimlő-szakértője, Dr. Rosamund Lewis a héten azt mondta, hogy Afrikán kívül a majomhimlős esetek 99 százaléka olyan férfiaknál fordult elő, akik korábban más férfiakkal voltak együtt. A szakértők azt gyanítják, hogy az Európában és Észak-Amerikában kitört járvány kiindulási pontja egy belgiumi és egy spanyolországi rave party volt.

“Bár jelenleg nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet hirdetek, ez egy olyan járvány, amely a férfiakkal szexelő, különösen a több szexuális partnerrel rendelkező férfiak körében terjed” – mondta Tedros.

“Ez azt jelenti, hogy meg lehet állítani a megfelelő csoportokban a megfelelő stratégiákkal.”

A szombati bejelentés előtt Michael Head, a Southamptoni Egyetem globális egészségügyért felelős tudományos főmunkatársa azt mondta, meglepő, hogy a WHO eddig még nem nyilvánította globális vészhelyzetnek a majomhimlőt, és kifejtette, hogy a feltételek hetekkel ezelőtt vitathatatlanul teljesültek.

„Szerintem jobb lenne proaktívnak lenni és túlreagálni a problémát, ahelyett, hogy addig várnánk a cselekvéssel, amikor már túl késő” – mondta Head. Hozzátette, hogy a WHO vészhelyzeti nyilatkozata segíthet az adományozóknak, például a Világbanknak pénzeszközöket bocsátani a járványok megállítására mind Nyugaton, mind Afrikában, ahol az állatok a majomhimlő valószínűsíthető természetes hordozói.

Egyes szakértők megkérdőjelezték, hogy segít-e egy ilyen nyilatkozat, és azzal érveltek, hogy a betegség nem elég súlyos ahhoz, hogy ilyen nagy figyelmet kapjon, és hogy a majomhimlővel küzdő gazdag országoknak már megvannak a pénzük erre; a legtöbb ember anélkül gyógyul meg, hogy orvosi ellátásra lenne szüksége, bár az elváltozások fájdalmasak lehetnek.

Az Egyesült Államokban egyes szakértők azt találgatták, hogy a majomhimlő a küszöbén állhat-e annak, hogy olyan beépült szexuális úton terjedő betegséggé váljon az országban, mint a gonorrhoea, a herpesz és a HIV.

„A lényeg az, hogy a majomhimlő epidemiológiájában elmozdulást tapasztaltunk. Ahol most széles körben elterjedt, az váratlan volt” – mondta Dr. Albert Ko, a Yale Egyetem közegészségügyi és epidemiológiai professzora.

“Van néhány genetikai mutáció a vírusban, amelyekből következtethetünk arra, hogy ez miért történhet meg, de globálisan koordinált válaszra van szükségünk, hogy kordában tartsuk” – mondta.

Ko a tesztelés azonnali, gyors kiterjesztését kérte, mondván, hogy a COVID-19 korai időszakához hasonlóan jelentős hiányosságok vannak a felügyeletben.

„Az általunk látott esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik” – mondta.

„Valószínűleg bezárult előttünk az ablak, hogy gyorsan megállítsuk a járványt Európában és az Egyesült Államokban, de még nincs késő elejét venni annak, hogy a majomhimlő hatalmas károkat okozzon a szegényebb országokban,”

Az Egyesült Államokban egyes szakértők úgy vélik, hogy a majomhimlő a legújabb, szexuális úton terjedő betegségként rögzülhet, a tisztviselők becslése szerint 1,5 millió férfit fenyeget a fertőzés kockázata.

Dr. Placide Mbala virológus, aki a Kongói Országos Orvosbiológiai Kutatóintézet globális egészségügyi osztályát irányítja, azt mondta, reméli, hogy a majomhimlő megállítására irányuló globális erőfeszítések méltányosak lesznek. Bár olyan országok, mint Nagy-Britannia, Kanada, Németország és az Egyesült Államok több millió oltóadagot rendeltek, Afrikába mindeddig egy sem került.

“A megoldásnak világszintűnek kell lennie” – mondta Mbala, hozzátéve, hogy az Afrikába küldött vakcinákat a legnagyobb kockázatnak kitett személyeknek, például a vidéki vadászok számára kellene biztosítani.

„A nyugati vakcinázás segíthet megállítani a járványt, de Afrikában továbbra is lesznek megbetegedések” – mondta.

„Ha a problémát itt nem oldják meg, a világ többi részét fenyegető kockázat továbbra is fennáll.”