Rekordot döntött az eurozóna inflációs mutatója, a GDP viszont nőtt

Az eurózóna inflációja minden idők legmagasabb értékét, 8,9 százalékot produkált júliusban, ami főképp a keleti és déli országoknak köszönhető, tette közzé a Euronews.

Főképp 10 ország húzta fel az adatot, amelyekben kétszámjegyű volt a pénzromlás mértéke: Belgium, Észtország, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Hollandia Szlovénia és Szlovákia.

Az Eurostat előrejelzései ezen kívül is baljós jeleket mutatnak az EU lassuló gazdaságára nézve, ami növeli a recesszió valószínűségét.

Az árak júliusban a legtöbb országban tovább emelkedtek, amit többek között a globális energiapiacokon az Ukrajna elleni orosz invázió által előidézett súlyosbodó zavarok okoztak.

A gázárak emelkedő tendenciája más termékekre is átterjedt, így például a friss gyümölcsökre és zöldségekre is.

Bár a júliusi adatok az energiainfláció csekély regresszióját mutatja – a júniusi 42 százalékról a júliusi 39,7 százalékra csökkent –, az összes többi mutató növekvő tendenciát mutat.

A globális élelmiszerválság, a megszakadt ellátási láncok és Kína szigorú nulla-Covid-zárlatai szintén komoly nyomást gyakorolnak az alapvető áruk és szolgáltatások áraira.

Az ingadozó tételeket figyelmen kívül hagyó, a fogyasztók tényleges vásárlóerejéről a legjobb visszajelzést adó maginfláció 4 százalékon áll, ami az euró bevezetése óta a legmagasabb érték.

Németországban, az Unió iparilag legfejlettebb államában az infláció éves szinten 8,5 százalékra emelkedett, miután a múlt hónapban kismértékben (8,2 százalék) csökkent.

Franciaországban 6,8 százalékkal, míg Olaszországban 8,4 százalékkal nőttek az árak.

A növekvő tendencia különösen is a balti országok érinti – Észtországot (22,7 százalék), Litvániát (20,8 százalék) és Lettországot (21 százalék) –, mivel energiaszükségleteik kielégítése tekintetében erősen függenek a külföldi importtól.

Nem tudni, hogy mikor és hogyan következhet be enyhülés, a Kreml ugyanis megmutatta, hogy hajlandó fegyverként használni a gáz importját a nyugati szankciók megtorlásaként.

Az országok már a legrosszabb forgatókönyvre készülnek, ha Oroszország egyoldalúan leállítaná a teljes szállítást. A lépés valószínűleg mély recesszióba taszítaná az EU-t.

Az Eurostat legfrissebb inflációs adata egy héttel azután született, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a vártnál nagyobb kamatemelést jelentett be, ami 11 év óta az első ilyen lépés.

Az EKB jelezte, hogy ha a gazdasági helyzet romlik, tovább emeli a kamatokat, lemondva a hagyományos hosszú távú iránymutatásról, és helyette ülésről ülésre dönt a következő lépésekről.

A júliusi 8,9 százalékos inflációs szám több mint négyszerese a bank által előirányzott 2 százalékos célnak.

Még Málta, ami az eurózóna legalacsonyabb inflációs rátájával rendelkezik (júliusban 6,5 százalék) is messze túlszárnyalja az EKB elvárásait.

Ennek ellenére a szintén pénteken közzétett részleges GDP-adatok az eurózónában 0,7 százalékos, a teljes EU-ban pedig 0,6 százalékos növekedést mutattak 2022 második negyedévében az előző időszakhoz képest.

“Jó hír! Az euróövezet gazdasága felülmúlja a várakozásokat a második negyedévben” – mondta Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikai biztosa a Twitteren.

“A következő negyedévekre azonban továbbra is nagy a bizonytalanság: meg kell őrizni az egységet és készen kell állni arra, hogy szükség szerint reagálni tudjunk a változó helyzetre.”

Németország 0 százalékos növekedést regisztrált, míg Lettország, Litvánia és Portugália negatív tartományba került. Franciaország 0,5%-os bővülést könyvelhetett el.

Az Európai Unió GDP-adatai lényegesen jobbak az Egyesült Államok számainál, ahol az ezen a héten kiadott adatok szerint a gazdaság sorozatban már a második negyedévben szenvedett el zsugorodást.