A színpadon szúrták nyakon a világhírű írót egy rendezvényen

Nem sokkal a színpadra lépése után, bemutatása közben támadták meg Salman Rushdie-t, a nemzetközi elismerésnek örvendő brit írót.

Az Associated Press riportere szemtanúja volt az esetnek. Elmondása szerint egy férfi támadt Rushdie-ra a Chautauqua Intézetben tartott előadása során. A támadó 10-15 alkalommal megütötte a művészt, majd megszúrta a nyakán. A 75 éves Rushdie a padlóra zuhant, miközben a biztonsági emberek hatástalanították a férfit.

Az írót azonnal, helikopterrel kórházba szállították – közölte az állami rendőrség.

Charles Savenor rabbi is ott volt a több száz nézők között. Mint mondta, az eset után azonnal kivezették a tömeget a szabadtéri amfiteátrumból.

„Ez a fickó felrohant a peronra, és ütni kezdte Mr. Rushdie-t. Nagyon gyorsan történt minden, az egész körülbelül 20 másodperc alatt zajlott le” – mondta Savenor.

A vérző Rushdie-t gyorsan körülvették, majd elsősegélyben részesítették, miközben a lábát is felemelték, hogy több vért jusson a mellkasába.

Rushdie a szólásszabadság és a liberális ügyek kiemelkedő szóvivője, egy időben a PEN America írószervezet elnöki tisztségét is betöltötte. Az egyesület közleményt adott ki, melyben „sokkolónak” és „rémisztőnek” nevezte az incidenst.

Suzanne Nossel vezérigazgató szerint „Semmilyen hasonló, nyilvános, erőszakos támadást nem tudtunk elképzelni egy irodalmi író ellen amerikai földön”.

„Salman Rushdie-t évtizedek óta célozták szavakkal, de sohasem rezzent vagy tántorodott meg” – tette hozzá.

1988-ban megjelent „Sátáni versek” című könyvét sok muszlim istenkáromlónak tekintette. Rushdie ellen gyakran heves tiltakozások robbantak ki szerte a világon, köztük egy lázadás, amely 12 ember halálát okozta Mumbaiban.

A regényt betiltották Iránban, ahol a néhai Ruhollah Khomeini ajatollah vallási vezető 1989-ben fatvát hirdetett ellene, és 3 millió dolláros vérdíjat tűzött ki az író fejére..

A halálos fenyegetés arra késztette Rushdie-t, hogy elrejtőzzék a brit kormány védelmi programja segítségével, aminek keretében éjjel-nappali fegyveres őrséget biztosítottak számára. A művész kilenc évnyi teljes elzárkózás után mostanában több nyilvános eseményen is feltűnt, amivel ismételten kivívta a vallási szélsőségesek nyílt haragját.

Az iráni kormány már régóta elhatárolódott Khomeini rendeletétől, de a Rushdie-ellenes érzelmek megmaradtak. Az Index on Censorship nevű szervezet, amely a véleménynyilvánítás szabadságát hirdeti, azt közölte, hogy még 2016-ban is pénzt gyűjtöttek a meggyilkolásáért járó jutalom növelésére, hangsúlyozva, hogy halálának fatvája továbbra is fennáll.

2012-ben Rushdie kiadott egy emlékiratot „Joseph Anton” címmel a fatváról. A cím abból az álnévből származik, amelyet a bujkálása közben használt.

Az író az 1981-ben kiadott, Booker-díjas „Midnight’s Children” című regényével vált ismertté, de neve világszerte a „Sátáni versek” után került be igazán a köztudatba.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/07/12/iran-beszall-a-haboruba-az-oroszok-oldalan/” ][/hm_embed]