Amikor magyar hadak elől futottak az oroszok: Báthory lengyel királysága

Napok óta hangos a média attól, hogy az ukrán hadsereg katonái áttörték a frontot Harkivtól délre. Az oroszok, illetve a szakadár “népköztársaságok” (gyakran kényszersorozott) csapatai pedig fejvesztve, felszerelésüket hátrahagyva menekülnek. A harc most Oroszország korábbi befolyási övezeteinek megtartásáért zajlik. A 16. század végén fordított előjellel, ám hasonló célokért folyt. IV. (Rettegett) Iván meleg tengeri kikötőkhöz akart jutni a Baltikumban, ezért tolta határait mind nyugatabbra és Báthory Istvánra volt szüksége az akkor hatalmas lengyel-litván államnak, hogy megfutamítsa, legalább is egy időre az oroszokat.

Lengyel király lesz a szultán “vazallusa”

“Vagy ne született volna, vagy ha született, örökké élne” – tartja egy lengyel mondás Báthory István erdélyi fejedelemről és lengyel királyról. És valóban, Báthory “geopolitikai csodákat” vitt végbe utólag visszatekintve rövid élete során. Az 1533-ban született magyar főnemesnek megadatott, hogy Itáliában járjon egyetemre, majd a Habsburgoknál legyen apród.

Ők évekre börtönbe is vetették, a speyeri egyezménynek köszönhetően térhetett haza, ahol a rendek – elsőként a történelem során, szabadon – fejedelmükké választották 1571-ben. A Habsburg és oszmán világbirodalom között helyesen ismerte fel, hogy Erdélynek okos szövetségeket kell kötnie az életben maradásért. A Habsburgok által felbujtott Bekes Gáspárt Kerelőszentpálnál legyőzte. Ám csupán a vajda címet vette fel és a szultánnak sem felejtette el megküldeni minden évben az adót.

A lengyel trón 1574-ben, Valois Henrik Franciaországba “szökésével” megürült, jelentkező pedig akadt bőven, többek között az orosz cár, Habsburg Ernő, vagy éppen a svéd uralkodóház. Miképp futhatott be akkor a kicsiny, kiszolgáltatott Erdély első embere? Norman Davies “Lengyelország története” c. munkájában úgy érvel, hogy egyfelől a lengyel köznemesek harcedzett uralkodót akartak, aki képes legyőzni az oroszokat, elveszi az utolsó Jagellót, Annát, ezzel vállalva, hogy nem lesz utóda, és katolikus, ám toleráns más vallásokkal szemben is, valamint személyesen fog uralkodni.

• Ez is érdekelhet: A felségsértés, amely miatt a magyar király háborút indított

Magyar hadak elől menekül minden oroszok cárja

Báthory Istvánban e tulajdonságok egyesültek. Ráadásul a korban gyorsnak számított: 1575 decemberi királlyá választása után már 1576 tavaszán Krakkóban volt, megtartották az esküvőt és a püspök királlyá is kente. A szultán beleegyezett, mert ezzel is meg tudta osztani a Habsburgok erőit, Báthory pedig hatalmas erővel kezdett hozzá a széthulló Lengyelország reformálásához. Átalakította az adórendszert, zsoldoshadsereget állított fel, egyetemet alapított, letörte a lengyel nagyurak hatalmaskodásait, keményen büntette a belháborúkat indítókat, sőt még a kozákok egy részét is zsoldjába fogadta. Új hadseregének derékhadát azonban az erdélyiek alkották, volt, hogy egyszerre ötezren is. Többek között Bekes Gáspár, akivel kibékült, vagy az egri hős, Bornemissza Gergely fia, János.

1579-ben, mindenkit meglepve, orosz területre tette át a háborút, hátba támadva Rettegett Iván csapatait. Volt, hogy csellel, a vadonban hetekig menetelve foglaltak el fontos erődöket, vagy épp magyar mérnökök munkájának köszönhetően épült a hadszíntéren szilárd út. 1581-ben zárták körbe Pszkovot, melyet 12 kilométer hosszú fal, 7 ezer lovas és 50 ezer gyalogos katona védett. A tél pedig annyira kemény volt, hogy beszámolók szerint a lovasok a nyeregbe fagyva haltak meg.

• Olvass tovább nálunk: A magyar király, aki túlélt egy középkori vadászbalesetet

Hatalmas győzelem

A Jam Zapolski-i békeszerződést végül 1582 januárjában írták alá, eredményeképp pedig Oroszországnak egész Livóniát át kellett adnia Lengyelországnak. EZEN az oldalon egy kiváló térkép segít tájékozódni, hogy pontosan mely területeket is foglalta vissza a lengyeleknek akkor Báthory az oroszoktól.

Miután leszámolt Moszkvával, Báthory hozzálátott egy koalíció megszervezéséhez az oszmánok ellen erdélyi, lengyel és orosz részvétellel. Sőt, Rettegett Iván halála után, 1584-ben még cárnak is bejelentkezett, hogy e tervet megvalósíthassa. Ám szándékát senki sem támogatta igazán, a halál pedig hirtelen ragadta el 1586-ban. Mindössze 53 éves volt.

Lengyelországban, másik közös uralkodónkkal, I. (Nagy) Lajossal ellentétben ma is elképesztő tiszteletnek örvend, síremléke a krakkói Wawel székesegyházában található. Egyébként olyannyira tiszteletben tartják, hogy a Wizz Air néhány éve azért akart közvetlen járatot indítani a fehéroroszországi Grodnóba (Hrodna) Budapestről, mert Báthorynak ott volt a palotája, az udvartartása és ott is halt meg, ezt pedig elegendő oknak tartották a befektetésre. Kár, hogy közbejött a COVID és a háború.

Nyitókép: Báthory Pszkov előtt. A festő, Jan Matejko a lengyeleknek olyan, mint nálunk Munkácsy Mihály, vagy Barabás Miklós. Művét 1872-ben fejezte be, ma a varsói királyi palotában tekinthető meg.