Az ISW (Institute for the Study of War) egy amerikai agytröszt, amelyet 2007-ben alapítottak, az orosz invázió kezdete óta pedig folyamatosan elemzi a kialakult katonai helyzetet. Most arra a következtetésre jutottak, hogy hiába szeretné Putyin felduzzasztani az orosz hadsereg létszámát a katonaviselt tartalékosok behívásával, a háború menetén nem fog tudni változtatni, mert ezek gyengén kiképzett erők, akik már sokat felejtettek. Ugyanakkor szerintük, ha el is éri az ukrán ellentámadás azokat a területeket, amelyeken most népszavazás lesz az Oroszországhoz való csatlakozásról, ezek miatt Moszkva nem fog az atomhoz nyúlni, mert nem tekinti őket orosz “anyaföldnek”.
Az ISW elemzése szerint az oroszoknak hetekbe, sőt hónapokba telne a tartalékosok felkészítése az ukrán háborúra, mert ezek a civilek „eleve gyengén képzettek”. Az agytröszt szerint a csapatoknak az orosz védelmi miniszter által bejelentett frontra küldési metódusa eleve akadályozza, hogy hirtelen sokan kerüljenek az új katonák közül a háború poklába. Így pedig az oroszok nem fognak tudni drámai változást elérni a háború menetében.
„Putyin parancsa a kiképzett orosz tartalékosok egy részének mozgósítására, vagyis a kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek mozgósítására hónapokig nem generál jelentős felhasználható orosz harci erőt” – áll az elemzésben. Szerintük ugyanakkor ez az intézkedés elegendő lehet az orosz katonai erő jelenlegi szintjének fenntartására és a várható orosz veszteségek ellensúlyozására 2023-ban, bár még ez sem egyértelmű, áll a CNN cikkében.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/22/putyin-jofejkedik-elengedtek-a-legkemenyebb-ukran-harcosokat-videok/” ][/hm_embed]
„Az orosz kötelező katonai szolgálat csak egy év, ami kevés időt ad az regrutáknak, hogy megtanulják, hogyan legyenek katonák”, tették hozzá. Tekintve, hogy nincsenek ismétlő képzések, a kezdeti időszak után nagyon gyorsan elfelejtik az egykori “kiskatonák”, amit tanultak, készségeik és képességeik leépülnek.
Jó hír, hogy az ISW szerint is helyén kell kezelni az orosz nukleáris fenyegetést. Szerintük Putyin nem mondta, hogy az orosz atomernyő védené Ukrajna elcsatolandó területeit (azokat, ahol rövidesen ún népszavazások lesznek). Ez azt jelenti, hogy az ukrán csapatok számára ezek potenciálisan visszafoglalható területek egy esetleges atomháború megkockáztatása nélkül is.
Az ISW kutatói nem gondolják, hogy a tegnapi Putyin-beszédet kifejezett fenyegetésként kellene értelmezni azzal kapcsolatban, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket vetne be Ukrajna ellen, ha Kijev az annektálás után folytatja az ellentámadást a megszállt területek ellen. Egyébként az ukrán katonai vezetés nemrég kijelentette, folytatja hadműveleteit az érintett térségekben.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/22/videok-nem-akarnak-harcolni-az-oroszok-a-tuntetoket-szetverik-a-rendorok/” ][/hm_embed]
Ahogy arról mi is beszámoltunk, tegnap reggel jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök a részleges mozgósítást Oroszországban, amelynek keretében 300.000 tartalékost szeretnének behívni és elküldeni az ukrajnai háborúba. A bejelentésnek sok negatív következménye lett, a különféle gazdasági megreccsenéseken túl oroszok tömegei készülnek elhagyni az országot, miközben több ezres tüntetések robbantak ki Oroszország nagyvárosaiban. Tény, hogy a jövőbeni hatalmi viszonyokra ezek vajmi kevés hatással vannak, hisz az elégedetlenség a nagyvárosokra koncentrálódik és ott sem milliók vonultak utcára.
Akárhogy is, a NATO azonnal reagált, a mozgósítást elítélte szinte minden szövetséges katonai és politikai vezető. Egy nyugalmazott amerikai tábornok pedig már arról beszélt, hogy ha az oroszok atomhoz nyúlnának Ukrajnában, akkor ők (mármint az amerikaiak) nagyjából szétlőnék az orosz fekete-tengeri flottát és a Krímet. Az orosz válasz sem maradt el, Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök például rögtön nukleáris csapással fenyegette meg Európát és Amerikát mondván, rakétáik hamarabb odaérnek, minthogy a Krím találatot kapna.
Source: CNN
