Veszélyben a méhek, a tudósok különleges vakcinát fejlesztettek a megmentésük érdekében

Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl – mondta állítólag egy alkalommal Albert Einstein.

Nos, talán nem lenne ennyire drasztikus a helyzet, de az biztos, hogy nagyon komoly hatása lenne az egész bolygóra, ha eltűnnének ezek a sárga-fekete rovarok. És sajnos nem lehetetlen, hogy egyszer így lesz, ugyanis a mézelőméh-populációk folyamatosan csökkennek, melyhez számos tényező járul hozzá – az éghajlatváltozás okozta magasabb hőmérséklet, a peszticidek és az aszály, hogy csak néhányat említsünk.

„A méhek egészsége sokrétű probléma, és sok tényező befolyásolja a méhkasok túlélését vagy elpusztulását” – mondja Dalial Freitak, az ausztriai Grazi Egyetem docense.

“Mint minden szervezetben, a betegségek pusztítást okozhatnak, különösen, ha más stresszfaktorok is szerepet játszanak.”

A kutatók kiemelten foglalkoznak a méhek betegségeinek orvoslásával, és megfeszített munkájuk gyümölcseként létrehozták a világ első rovar elleni vakcináját, amely segíthet megállítani a méhek végzetes bakteriális betegségét. A Frontiers in Veterinary Science folyóiratban október 17-én publikált tanulmány, melyet a Popular Science szemlézett, és melynek Freitak az egyik szerzője, megállapította, hogy a vakcinázott anyakirálynőtől született méhek ellenállóbbak az American Foulbrood (AFB) fertőzéssel szemben, mint a nem vakcinázott anyák méhkasainak lakói. A gyógyszer elősegíti a kolóniák egészségét, így növelheti a kereskedelmi célú méhészet termelékenységét.

Az AFB-t, ezt a pusztító betegséget, mely az 1900-as évek eleje óta okoz járványokat a méhek között, a Paenibacillus baktérium lárvájának spórái okozzák. A fiatal mézelő méhek táplálékukkal lenyelik a spórákat, amik egy-két napon belül gyökeret vernek a bélrendszerükben, és úgynevezett rúdszerkezeteket képeznek. Mint egy agresszív rákos daganat, a rudak gyorsan elszaporodnak, behatolnak a vérbe és a testszövetekbe, és belülről pusztítják el a rovarokat. Az elpusztult állatból további spórák kerülnek ki, melyek megfertőzik a területet, újabb megbetegedéseket okozva ezzel. Sőt, a méhészek véletlenül is elterjeszthetik a kórokozót, ha a szennyezett mézet vagy felszerelést más méhek közelébe viszik.

Freitak becslése szerint a méhkasok legalább 50 százalékában jelen van az AFB.

A közelmúltban végzett tanulmány egy orális tenyésztési vakcina biztonságosságát és hatékonyságát teszteli a Paenibacillus lárva elleni rezisztencia növelése érdekében, amely a tudósok reményei szerint örökletes lesz. A gyógyszert egy új királynő táplálékába keverik, ami az emésztés során bekerül a királynő szervezetébe. Jelen lesz a vitellogeninben is, ami a tojásfehérjéhez hasonlóan tápanyagot biztosít az embriók növekedéséhez, és így eljut a petefészekben lévő tojásokhoz.

„A vakcina a petefészkekben stimulálja az immunválaszt, és ott van rá a legnagyobb szükség” – mondja Annette Kleiser, az oltóanyagot létrehozó Dalan Animal Health biotechnológiai vállalat vezérigazgatója.

A mostani vizsgálatban két méhkirálynőt oltottak be vakcinával vagy placebóval, mielőtt azok beköltöztek a kaptárukba és tojásokat raktak volna. A tojások kikelése után a két kaptárt bevitték a laboratóriumba, és néhány napig AFB spóráknak tették ki őket. A kutatócsapat megállapította, hogy a királynő beoltása 30-50 százalékkal csökkentette az AFB kockázatát, ráadásul a vakcina nem volt hatással a méhcsaládok egészségére.
„Bebizonyították a koncepciót” – mondja Ramesh Sagili, az Oregoni Állami Egyetem méhészeti professzora, aki nem vett részt a kísérletben. Megjegyzi azonban, hogy a vizsgálat izolált, laboratóriumi, ellenőrzött környezetben zajlott, és az ilyen típusú technológiával kapcsolatos kihívás az, hogy vajon a terepen is beválik-e. Az egyik javaslat az, hogy végezzenek nagyszabású vizsgálatokat a természetben, és két méhkaptárról több ezerre növeljék a vizsgált populációkat.

A további kérdések, amelyekre Sagili választ szeretne kapni a jövőbeli kutatások során, hogy a vakcina mennyire hatásos a különböző AFB-törzsek ellen, és mennyi ideig tart az immunitás.

„Meggyőződésem, hogy van itt valami ígéretes, de csak akkor mehetünk biztosra, ha nagyszabású terepvizsgálatot végzünk” – teszi hozzá Sagili.

Ha sikerrel járnak, az ajtókat nyithat a méheket sújtó egyéb vírusos betegségek elleni vakcinák előállítására.

Mindazonáltal igen fontos lenne megoldásokat találni a mézelő méhek megbetegedéseinek orvoslására: „A csökkenő mézelőméh-populáció nagyban megnehezíti a mindenki számára elegendő táplálék beporzását” – magyarázza Kleiser.

A mézelő méhek porozzák be az élelmiszerek egyharmadát az Egyesült Államokban. A mézen kívül nélkülözhetetlenek az alma, a brokkoli, a dinnye és egyéb zöldségek és gyümölcsök előállításához is.

A méhészek 45,5 százalékos veszteséget becsültek a mézelőméh-kolóniákban 2020 áprilisa és 2021 áprilisa között, ami nagyrészt az emberi tevékenységgel függ össze. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint, ha a méhek továbbra is ilyen arányban pusztulnak, tartós zavarokat tapasztalhatunk élelmiszer-ellátási láncban, és számos gyümölcs és zöldség tűnhet el a boltok polcairól.

Jelenleg a vakcina feltételes engedélyére vár az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Állatorvosi Biológiai Központjától. Kleiser hangsúlyozza, hogy a vakcina nemcsak a méheknek, hanem a nagyobb ökoszisztémának is előnyös.

„Ez túlélési kérdés” – mondja. “Meg kell értenünk ezeknek az állatoknak a kritikus jelentőségét.”

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/14/elvagtuk-az-elet-gyokeret-riaszto-jelentest-kozolt-a-wwf/” ][/hm_embed]