Horthy Miklós titkai: 5 dolog, amit nem tudtál a kormányzóról

Szélsőjobboldali antiszemita volt-e Magyarország egykori kormányzója? Tényleg megmentette a budapesti zsidóságot? Ő adott parancsot a kommunisták legyilkolására 1919-ben? Országgyarapító vagy országvesztő? Megannyi máig eldöntetlen kérdés, melyek megválaszolásához ma sem áll rendelkezésünkre Horthy teljes életművét elfogulatlanul, forrásalapon és a legújabb történeti kutatásokat is magába foglaló életrajzi mű. Pláne keveset tudtunk eddig a későbbi kormányzó életének első 50 évéről. Ez azonban most megváltozott.

Ezen belül is elsősorban a több mint 36 éven át tartó haditengerészeti szolgálatáról tudunk keveset, melynek során az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó flottaparancsnokává nevezte ki az uralkodó 1918 februárjában. Ezt a fájó hiányt próbálja betölteni Turbucz Dávid történész Horthy Miklós a haditengerésztiszt című nemrég megjelent munkája, ami egy készülő és 2025-re lezárni tervezett, hiánypótló Horthy-monográfia része. Ebből szemezgettünk alább néhány érdekességet Horthy életéből, amiről nem, vagy csak nagyon kevesen tudtak eddig, függetlenül attól, hogy tisztelői vagy gyűlölői az egykori kormányzónak.

1. Horthy sohasem érettségizett

Manapság nehéz elképzelni azt, hogy valaki vezető politikai tisztséget töltsön be úgy, hogy még érettségivel sem rendelkezik, pláne azt, hogy államfővé avanzsáljon. 1910-ben azonban a magyar társadalomnak csupán 1,4%-a rendelkezett érettségivel, a vizsgák sikeres letétele tehát hatalmas társadalmi presztízst jelentett, ugyanakkor nehézségük miatt rengeteg felkészülés kellett hozzá, amit valójában csak a kevés, ám magas színvonalú gimnázium biztosított. Horthy viszont sosem volt gimnazista. 1882-ben, 14 évesen kezdte meg felsőbb iskolai tanulmányait a fiumei (ma Rijeka, Horvátország) Haditengerészeti Akadémián, ahol 18 éves koráig koptatta az iskolapadot. Ám érettségit sem akkor, sem később nem szerzett. Egyszerűen nem volt rá szüksége: haditengerészként nem volt elvárás (sőt), államfővé választásakor pedig már majdnem 52 éves volt.

2. Utolsó előttiként végzett évfolyamán

Az akadémián nagyon szerény tanulmányi teljesítményt nyújtott, általában évfolyamának utolsó negyedében-ötödében volt tanulmányi átlag tekintetében a félévek során. Ráadásul elbukta a záróvizsgát, így végül utolsó előttiként végzett évfolyamában, ez későbbi karrierjére is kihatott, egykori évfolyamtársait sokkal hamarabb léptették elő, mint őt. Saját maga is bevallja emlékirataiban, hogy az elméleti tárgyakat nem igazán szerette. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a gyakorlati ismeretek terén jobban megállta a helyét, ezt pedig felettesei, illetve mellérendeltjei is megerősítették. Talpraesett tengerész volt, aki karrierje során fejlődni is képes volt, ám sosem büszkélkedhetett magas szintű elméleti háttérismeretekkel.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/27/tudtad-mi-magyarok-egyszer-mar-tonkrevertunk-egy-orosz-invazios-hadsereget/” ][/hm_embed]

3. Közvetlen, megnyerő, sőt “bulis” alkat volt

A kései utókor képe Horthyról a szigorú öregúr, aki államfőként szigorú etikett szerint reprezentál. 52 éven keresztül azonban nem volt államfő, fiatalon pedig saját maga és a kortársai szerint is kapható volt a szórakozás kb minden válfajára. Könnyedén megtalálta a hangot feljebbvalóival, jó kapcsolatokat alakított ki például a későbbi IV. Károly királlyal, Károly István és Lipót főhercegekkel, de még a haditengerészet parancsnokával, Montecuccolival is. Ugyanakkor jó társasági ember volt, mindenkivel szót tudott érteni, arról nem is beszélve, hogy volt olyan sztorija is, amikor egy átmulatott éjszaka után súlyosan elázva ébredt egy orosz hadihajó fedélzetén. Fogalma sincs hogyan került oda miután előző nap holland tengerészekkel ivott.

4. Átcsempészett egy német tengeralattjárót az antanthajók orra előtt

Az első világháború legnagyobb részében a Novara gyorscirkáló parancsnokaként szolgált, 1915 májusában pedig arra kapott parancsot, hogy a németek UB-8-as tengeralattjáróját csempéssze át az Olaszország és Albánia közti Otrantói-szorost elzáró antantblokádon. Ez volt az első ilyen akciója a Monarchia haditengerészetének, ráadásul teljes sikerrel zárult, hiába vették észre Horthyékat a franciák Kefalónia szigeténél (Görögország), időben eloldották a német tengeralattjáról, ők pedig ügyesen manőrezve elmenekültek. A német tengeralattjáró pedig később jelentős veszteségeket okozott a térségben a francia és a brit flottának.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/01/meg-nagyobb-lehet-az-osi-maja-varos-mint-eddig-gondoltuk/” ][/hm_embed]

5. Annyira lovagias volt a háborúban, hogy azt még a britek is elismerték

Az első világháborúban nem zajlott jelentős tengeri ütközet az Adrián, egyet kivéve. Az antanterőkre állandóan támadni akaró Horthy vezetésével ugyanis a Monrachia haditengerészete 1917. május 14-én megtámadta az Otrantói-szorost lezáró blokádot, áttörve azt. Ennek során 14 driftert süllyesztettek el, 72 foglyot ejtettek, míg az ellenség oldalán csupán 9 volt a halottak és az eltűntek száma. Ennek oka, hogy korabeli brit vélemény szerint Horthyék lovagiasan viselkedtek az elsüllyesztett drifterek legénységével szemben, engedték őket beszállni a mentőcsónakokba és nem lőttek rájuk. Mindezt 1917-ben, amikor már túl voltak Verdun vagy a Somme vérözönén.

Horthy Miklós rendkívüli kalandokkal teli évtizedeket, egy majdnem világkörüli utat, ráadásul kétségtelen katonai sikereket tudhatott maga mögött már akkor, amikor 1920 március 1-jén kormányzóvá, azaz Magyarország államfőjévé választották. Erről tudhatunk meg további részleteket Turbucz Dávid legújabb, Horthy Miklós a haditengerésztiszt című munkájából (Budapest, Jaffa Kiadó, 2022), mely rendkívül olvasmányosan, sok színes történettel fűszerezve mutatja be Horthy életének ezen szakaszát. Elolvasását mindenkinek ajánljuk, a nagy, összefoglaló Horthy-monográfiát pedig már nagyon várjuk.