A finn miniszterelnök szerint katonailag sokkal erősebb Európára van szükség

Sanna Marin finn miniszterelnök egész Európának címezte szavait, mikor azt mondta, hogy a kontinensnek ki kell építenie a saját védelmi képességeit, mert az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy az Egyesült Államok segítsége nélkül nincs elég ereje ahhoz, hogy megvédje magát.

„Brutálisan őszinte leszek: Európa nem elég erős. Bajban lennénk az Egyesült Államok nélkül” – mondta Marin.

A miniszterelnök Joe Biden azon felvetésére reagált, aki kijelentette, hogy Kína felelőssége „megzabolázni Oroszországot”. Marin úgy gondolja, hogy bár Kína szerepet játszhat, “nem szabad csak erre hagyatkoznunk.”

Marin a Guardian szerint változatlanul azon a véleményen van, hogy Ukrajnának „bármit meg kell adni” a háború megnyeréséhez, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok kulcsszerepet játszott Kijevnek az Oroszország előrenyomulásához szükséges fegyverekkel, pénzügyi és humanitárius segélyekkel való ellátásában.

„Nekünk is ki kell építenünk ezeket a képességeket az európai védelem és az európai védelmi ipar terén, és gondoskodnunk kell arról, hogy meg tudjunk birkózni a különféle helyzetekkel” – mondta.

Ukrajna Oroszország általi megtámadása előtt Finnországnak az volt a prioritása, hogy működőképes kétoldalú kapcsolatokat ápoljon Oroszországgal, ugyanakkor szoros partneri viszonyt alakítson ki a NATO-val, de ne legyen tag – mondta. “Ez volt a legjobb módja nemzetünk biztonságának.”

Ám a háború kitörését követően a finnek többségének egyik napról a másikra a biztonság lett az elsődleges szempont.

Finnország és Svédország májusban kérte csatlakozását a szövetséghez, és most azt várják, hogy Törökország és Magyarország is ratifikálja kérelmét, amelyet a csoport többi 28 nemzete már jóváhagyott. Júniusban Putyin arra figyelmeztetett, hogy ha a NATO katonai infrastruktúrát telepít a két skandináv országba, Moszkva „kénytelen lesz szimmetrikusan reagálni, és ugyanazokat a fenyegető lépéseket megtenni ugyanazokon a területeken”.

Arra a kérdésre, hogy mi a legvalószínűbb forgatókönyv az Oroszországgal egy 1300 km-es határon osztozó Finnországgal szembeni fenyegetésekkel kapcsolatban, Marin azt mondta: „Kiterjedt katonai erőkkel rendelkezünk, ezért nem várjuk el tőlük (a NATO-tól), hogy részt vegyenek ebben a lehetséges konfliktusban, de egyelőre nem látok semmilyen katonai akciót a finn határ közelében.”

“De természetesen fel vagyunk készülve különféle hibrid támadásokra. Kibertámadásokra, félretájékoztatási kampányra számítunk.”

Február és október vége között harmadával nőtt a „kritikus célpontok” elleni kibertámadások száma Finnországban – derül ki a finn YLE műsorszolgáltató friss cikkéből, amely Aapo Cederbergre, a Cyberwatch Finland vezérigazgatójára hivatkozik.

Augusztusban orosz hackerek vállalták a felelősséget a finn parlamenti honlapot, valamint egy másik finn állami webhelyet ért szolgáltatásmegtagadási támadásért, és a Telegramon azt írták, hogy úgy döntöttek, hogy „baráti” látogatást tesznek a szomszédos Finnországban, amelynek hatóságai nagyon vágynak arra, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz” – jelentette a YLE.

Szeptemberben Antti Pelttari, a Supo, a Finn Biztonsági és Hírszerző Szolgálat igazgatója arra figyelmeztetett, hogy “nagyon valószínűnek tartjuk, hogy Oroszország a tél folyamán a kiberhadviselés felé fordul.”

Október folyamán további szolgáltatásmegtagadási támadások történtek, jelentette a Trafficom, a finn közlekedési és kommunikációs ügynökség.

Más hibrid támadások, köztük a fegyveres tömeges migráció lehetősége miatt Finnország fő politikai pártjai támogatták azt a javaslatot, hogy kerítést építsenek az ország Oroszországgal közös határának egyes részein.

Az országot aggasztják a nagyarányú illegális átkelések is, mely során orosz férfiak menekülnek a mozgósítási akció elől. Pekka Haavisto külügyminiszter szerint a háború kezdete óta körülbelül 40.000 orosz lépett be Finnországba.

A skandináv állam nemrég felfüggesztette az orosz állampolgárok turistavízumát. Marin pénteken kijelentette: “Erkölcsileg elfogadhatatlanná vált, hogy az orosz közép- és felső osztály továbbra is élvezze az európai vakációt, miközben hadseregük öli, kínozza és terrorizálja az ukránokat.”

Az 5,5 millió lakosú Finnországban továbbra is érvényes a férfiak sorkatonai szolgálata, a háborús haderő 280.000 fő, és 870.000 főt képeznek ki tartalékosnak. A GDP 2 százalékát költik védelemre, ami magasabb, mint a legtöbb NATO-tag esetében.

Az ország az 1940-es években két háborút is vívott Oroszország ellen, amelyekben 100.000 finn kaona és polgári személy halt meg.

„A háború utáni történetünk, amikor elnyertük függetlenségünket, sikeres” – mondta Marin.

„Gondoskodnunk kell arról, hogy az ukránoknak meglegyen ugyanez a reményük, hogy legyen jövőjük.”

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/29/blinken-az-usa-erositeni-fogja-jelenletet-a-fekete-es-a-balti-tenger-tersegeben/” ][/hm_embed]