Pórul jártak a karácsonyi fegyverszünet főhősei
A karácsonyi fegyverszünet az első világáború és a háborúellenes pacifizmus egyik szimbolikus pillanata. 1914 karácsonyának napjaiban a nyugati front szembenálló katonái külön parancs nélkül tűzszünetet hirdettek. Kiléptek a lövészárkok közötti senkiföldjére és barátságos hangulatban beszélgetni, focizni vagy árut cserélni kezdtek azokkal, akiket néhány órája még lőttek. A karácsonyi fegyverszünet filmeknek, könyveknek, ünnepi történeteknek vált az alapanyagává. De mi történt azokkal a katonákkal, akik részt vettek benne?
Karácsonyi fegyverszünet — váratlanul
Az első világháború egy szűk emberöltőnyi háborúmentes időszak után köszöntött Európára. 1914 őszén eleinte mozgással járó hadműveletek indultak, de hamarosan a frontokon megmerevedtek a vonalak. Elkezdődtek a lövészárkokban vívott csaták. A nyugati fronton az ősz különösen esősen és sok sárt dagasztva telt el, ami megnehezítette a katonák életét. A politikai vezetők, mindkét oldalon, a háború gyors és eredményes lezárását ígérték. Így az első lövészárkokban töltött ünnep csalódásként érte a katonákat.
1914. december 24-én a nyugati front nagy szakaszán a korábbi esős időszakot kemény fagy és havazás váltotta fel. Utóbbi némileg élhetőbbé tette átmenetileg a lövészárkokat, miután a sár lefagyott. A havazás pedig kiváló hátteret nyújtott az ünneplésnek. A parancsnokok ugyan általában tiltották a spontán fegyverszüneteket, de ilyenek praktikus okokból mégis előfordultak. Leggyakrabban a halottak eltemetése miatt, de barátkozás ezeken az alkalmakon értelemszerűen nem történt.
Karácsony napjaira a katonák az államtól vagy jótékonykodó szervezetektől nagyobb adag élelmszert, innivalót, süteményt és cigarettát kaptak. A fronton szolgálatot teljesítők is fel akarták dobni valamivel az ünnepeket, így a német vonalakon, az addigra elterjedt némett szokás szerint, fenyőfákat állítottak. A karácsonyfákra töltényhüvelyket, fémtárgyakat, gyertyákat aggattak és hangosan énekelni kezdték a “Csendes éj” című dalt, németül.
A szembenálló brit vonalak egyikében Sir Edward Hulse a német énekről azt hitte, hogy az kihívás az antant felé, ezért parancsot adott a katonáinak, hogy énekeljenek. A dalban vívott párbaj azonban feloldotta az ellentéteket. Hamarosan átkiáltoztak egymásnak és megállapodtak egy kölcsönös tűzszünetben. December 25-én a német alakulatok egy része bátran kiment a front közötti senkiföldjére, amit végül az eleinte gyanakvó britek is követtek.
Karácsonyi fegyverszünet és árucsere
A lövészárkokból előbújó katonák eleinte gyanakodva méregették egymást, de végül elindult valamiféle beszélgetés és árucsere. Utóbbit azért is kezdték el, mert a frontra érkező sok ajándékot gyakran nem is tudták hová tenni. Így a britek adtak marhakonzervet, csokoládés kalácsot, szivart, egyéb ruhákat a németek pedig cserébe egyenruhagombokat, sört, kesztyűt vagy más ruhadarabokat adtak.
A karácsonyi fegyverszünet alkalmat teremtett arra, hogy a katonák eltemessék a lövészárkok között elesett bajtársaikat. A németek és a britek a front néhány szakaszán a keményre fagyott földön focimeccseket is rendeztek. Robert Graves tudósítása szerint, (akinek egyesek a focimeccsekről szóló történetek kitalálását tulajdonítják), a németek nyerték meg a barátságos mérkőzést 3-2-re.
A béke azonban egyáltalán nem vált általánossá. A front más szakaszain működött a tüzérség. Egyes parancsnokok, bár nem tiltották be a barátkozást a katonák között, arra használták a tűzszünetet és a lövészárkok közötti átjárhatóságot, hogy kémeket küldtek felderítendő az ellenséges vonalakat. Azokon a helyeken, ahol a németek a belgákkal vagy a franciákkal kerültek szembe, ott még kevésbé változott barátivá a hangulat. Utóbbiak országaiban húzódtak ugyanis a frontvonalak, ők pedig megszállásnak tekintették a németek jelenlétét.
Keleti front, olasz front, magyar karácsony
A karácsonyi fegyverszünet érintette az Osztrák-Magyar Monarchia frontjait is. A Monarchia csapatainak tűzszünetet rendeltek el a karácsonyi napokra, azzal a kitétellel, hogy ez csak akkor érvényes, ha az oroszok nem kezdeményeznek harcot. A Przemyslbe zárt, jelentős részben magyarok által feltöltött alakulatok megünnepelték a karácsonyt. Fákat állítottak fel és világítást helyeztek el rájuk. Egy beszámoló fennmaradt arról, hogy az orosz csapatok, a britekhez hasonlóan, először valamiféle csapdának tekintették a dolgot. Később azonban rájöttek, hogy nincs erről szó. Gesztusként még leveleket is küldtek a lövészárok túloldalára. Amikor eljött az ortodox karácsony, akkor az osztrák-magyar csapatok viszonozták a gesztust.
Olaszországban, ahol szintén jelentős számú magyar alakulat szolgált, hasonló események játszódtak le. A magyar katonák fákat állítottak, az olaszok pedig eleinte nem értették mi folyik. Először tüzet nyitottak a fákra, később esett le nekik, hogy karácsonyi jelképről van szó. Miután a békés célra rájöttek, üzeneteket váltottak egymással. Azokról a harcterekről, ahol magyarok harcoltak, kevesebb információ maradt fent a nyugati fronthoz hasonló találkozásokról, részben azért is, mert a császári-királyi hadsereg az ellenséggel történő barátkozást, más néven fraternizálást, szigorúan büntette.
A császári-királyi hadsereg egyébként, amennyire ez a bürokratikus szervezetétől tellett, igyekezett odafigyelni a katonái lelki igényeire. Akik nem közvetlnül a fronton teljesítettek szolgálatot, azoknak december 21-26. között eltávozást engedélyeztek. Kilenc felekezetnek biztosították a lelki igényeit a különböző vallású tábori papok és lelkészek. Akárcsak a nyugati fronton, itt is törekedtek az ünnepi napokon az ételek színesítésére. De ahogy ott is, a Monarchiában is gondot okozott, hogy a karácsonyi leveleket, ajándékcsomagokat időben (és sértetlenül) leszállítsa a posta.
Háború van, nem karácsony
Az 1914. évi események, elszigetelt eseteket leszámítva, sosem ismétlődtek meg. Az eseményt egyébként igyekezett elhallgatni a sajtóban mindkét fél, először az Egyesült Államokban jelent meg róla hír, de csak jóval karácsony után. A britek és a német sajtó még beszámolt róla, ám a franciáknál erre már nem kerülhetett sor. 1914-ben a háború még újszerű élménynek számított, 1915-ben viszont már hosszú ideje tartó véres valóságnak. A két fél addigra már olyan háborús eseményeken is túlesett, mint a harci gázok bevetése. A bizalmatlanság fokozásához mindkét fél hozzájárult, így a katonák nem tudtak egymással barátkozni karácsony napjaiban.
A németek például mesterlövészeket állítottak csatasorba, hogy lelőjék a megbékélést esetleg kezdeményezőket. Az antant oldalán pedig a karácsony napjaira gyakran tüzérségi zárótüzet rendeltek el. A karácsonyt megelőző napokra estek olyan véres ütközeteknek a vége, mint a verduni csata, amely után senki nem akarta azokat a karácsonyi békés napokat felidézni, mint 1914-ben. A karácsony fegyverszünet után a katonák egymással való barátkozásait erőteljesebben tiltották. A háború közepére a hátországból érkező karácsonyi ajándékok is elapadtak, miután az ottaniak hiányt szenvedtek élelemben, elszabadult az infláció, így nem tudtak mit küldeni a frontra.
Akik részt vettek az 1914-es karácsonyi fegyverszünet napjaiban, nagyrészt elhunytak a rákövetkező hónapok harcaiban. Edward Hulse például 1915. március 12-én esett el, miközben a sebesült felettesét próbálta menteni Neuve-Chapelle-nél. (A fennmaradt levelei fontos részleteket árulnak el az 1914. évi karácsonyról). A przemysli katonákat ugyan tisztelettel köszöntötték az oroszok karácsony alkalmából, ez azonban nem akadályozta meg őket, hogy folytassák az ostromot. Az erőd 1915. március 22-én adta meg magát. A hadifogságba eső magyaroknak olykor éveket kellett eltölteniük orosz hadifogságban, rendkívül rossz körülmények között, mire ismét a szeretteik körében ünnepelhették a karácsonyt.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2021/12/24/tiz-karacsonyi-esemeny-a-magyar-tortenelembol/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon