Egymillió francia tüntetett a kormány nyugdíjreformja ellen

Óriási tömegek vonultak utcára mintegy kétszáz francia városban csütörtökön a szakszervezetek felhívására, hogy tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Az országos megmozdulást sztrájkok kísérték, elsősorban a közszférában: jelentős fennakadások voltak a távolsági és a tömegközlekedésben, csökkent az áramtermelés, leálltak az olajfinomítók, az oktatási intézményekben pedig elmaradtak a tanórák.

A vidéki városok első összesítései szerint tömegesen vettek részt a tiltakozó menetekben: a déli Toulouse-ban legalább 30 ezren, Marseille-ben 26 ezren, Montpellier-ben 15 ezren, Pau-ban 14 ezren, Perpignanban 12 ezren vonultak utcára.

“A mobilizáció jelentősebb annál, mint amire előzetesen számítottunk” – mondta az AFP hírügynökségnek Laurent Berger, az CFDT szakszervezet vezetője a párizsi megmozduláson, amely a République térről indult délután. Philippe Martinez, a radikálisabb CGT szakszervezet vezetője szerint a nyugdíjreform elleni tüntetés “egybefog minden elégedetlenséget” az országban.

A fővárosi megmozdulásra érkező hatalmas tömegre való tekintettel a rendőrség bejelentette, hogy egy másik útvonalat is megnyit a tüntetőknek a fővárosban a Bastille tér irányába, amelyen biztosítani tudja a felvonulás biztonságát. A környéken ugyanis megjelentek anarchista tüntetők, akik megtámadták egy biztosító irodáját, majd összetűzésbe keveredtek a rendőrökkel, akik könnygázzal oszlatták szét a rendbontókat. Harminc embert előállítottak.

A szervezők szerint Párizsban mintegy 400 ezren tiltakoztak.

Clément Beaune közlekedési miniszter már szerdán azt kérte a franciáktól, hogy aki teheti, halassza el a csütörtökre tervezett útját, és otthonról dolgozzon.

A sztrájkfelhívás elsősorban a közszférában talált visszhangra: a vasúti közlekedés és a párizsi tömegközlekedés is szinte teljesen leállt, az EDF állami energiaórásnál csökkent az áramtermelés, az olajfinomítók dolgozóinak több mint 70 százaléka tartott munkabeszüntetést, a szakszervezetek szerint az általános iskolai tanárok 70, a középiskolaiaknak pedig 65 százaléka sztrájkolt, az oktatási tárca szerint viszont az általános iskolákban a tanároknak csak 42, a középiskolákban pedig 35 százaléka tiltakozott. Párizsban számos iskola egyáltalán nem nyitott ki.

A reformmal a kormány a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelné 64 évre a nyugdíjkorhatárt, és ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelné a minimumnyugdíj havi összegét, s azt hosszú távon a minimálbér 80 százalékában állapítaná meg. A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána újabb változtatásokra lehet szükség.

Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, és valamennyit jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték. Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen: a franciák 68 százaléka nem támogatja a javaslatot az Ifop-Fiducial közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint.

A nyugdíjreformot Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígérte 2017-ben, majd a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozta be, de miután a törvénytervezet elfogadásához nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.

“A kormány a párbeszéd szellemében, de eltökélten és a felelősség szellemében folytatni kívánja a reformot” – jelentette ki csütörtökön Emmanuel Macron Barcelonában, ahova kormánya 11 tagjával érkezett hivatalos látogatásra Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök meghívására. Hozzátette: a nyugdíjreformot “demokratikusan terjesztettük elő, igazságos és felelős” intézkedés.

“Rendjén való és legitim, hogy mindenki hangot adjon a véleményének. Bízom a tüntetések szervezőiben azzal kapcsolatban, hogy az elégedetlenség jogszerű kifejezése úgy történik, hogy az nem okoz túl sok kellemetlenséget honfitársaink számára, és természetesen nem jár felfordulással és rombolással” – hangsúlyozta az elnök.

A közvéleménynek január 10-én egy sajtótájékoztatón bemutatott javaslatot a kormány január 23-i ülésén vitatja meg. A törvénytervezetet január 30-tól vizsgálja meg a nemzetgyűlés illetékes bizottsága, a plenáris ülés elé pedig február 6-án kerül vitára.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/11/a-franciak-annyi-aramot-termelnek-hogy-boven-jut-a-nemeteknek-is/” ][/hm_embed]

Source: MTI