Hatalmas változásokon ment keresztül Kazahsztán, méghozzá nagyon rövid időn belül
Egy évvel a 2022. januári, 200 halálos áldozatot követelő tragikus zavargások és erőszakos fellépés után Roman Vaszilenko, Kazahsztán külügyminiszter-helyettese elmondta, hogy az ország hatalmas változásokon ment keresztül.
Kifejtette, hogy Kaszim-Zsomart Tokajev elnök “keményen dolgozott” az emberek sérelmeinek kezelésén, és hogy Kazahsztán most “a változás országa”. Vaszilenko kiemelte a kazahsztáni belső reformokat és a sűrű uniós menetrendet is, amelyben olyan projektek állnak a középpontban, mint a fontos nyersanyagok, az energia, köztük a zöld hidrogén, és az összeköttetés az úgynevezett “középső közlekedési folyosó” keretében.
A tavaly januári eseményekről kérdezve Vaszilenko írásban adott választ az EurActivnak. Leírta, hogy Karim Maszimov, Nurszultan Nazarbajev volt elnök biztonsági főhivatalnoka és annak volt helyettese, Anuar Szadykulov ellen hazaárulás, hatalommal való visszaélés és a hatalom erőszakos átvételére irányuló cselekmények miatt indult eljárás.
A hivatalos narratíva szerint ez “egyértelműen bizonyítja”, hogy a januári esemény egy “jól megtervezett puccskísérlet” volt
Nazarbajev volt vezető ellen állítólag nem indult büntetőeljárás. A parlament viszont megsemmisítette az általa bevezetett törvényt, amely mentelmi jogot biztosított neki és családjának. Továbbra is sebezhető abban az esetben, ha államárulással vádolnák. Közben a fővárost Nurszultanról Asztanára nevezték át.
A 2022. január 2-i tragikus napon történtek egy része továbbra sem világos. Bár összeállt egy időrendi sor az eseményekről, amely szerint a tüntetések nem álltak le, amikor az okukat, vagyis az autók üzemanyagaként használt cseppfolyósított gáz árának emelését visszavonták.
“Az ország tavaly január óta valóban továbblépett, és az elnök keményen dolgozott az emberek sérelmeinek orvoslásán és egy új politikai rendszer kiépítésén, amely jobban tükrözi az emberek érdekeit.”
Utalt a választások felgyorsított ciklusára, amely közel áll a befejezéshez. Az előrehozott elnökválasztást november 20-án tartották, a szenátus felének megválasztására január 14-én került sor, most pedig a március 19-én esedékes választások következnek a parlament alsóházának, a Mazsilisz és a helyi közgyűlések, a Maszlihát számára.
Elmondta, hogy ezek a választások “nagyon különböznek” a korábbiaktól, mivel az alkotmányos változások nyomán a választások vegyes rendszerben zajlanak majd, a Mazsihisz (alsóház) képviselőinek 70 százalékát pártlistákról, 30 százalékát pedig egyéni választókerületekben választják meg.
Emellett, most összesen hét pártot regisztráltak a választásokra, szemben az eddigi öt párttal, köszönhetően a szükséges aláírások alacsonyabb küszöbének (5000, szemben a 20000-el), így később még több párt kvalifikálhatja magát.
“Ez egy nagyon kiélezett választás lesz” – hangsúlyozta.
Kazahsztán és Európa közös jövője
Vaszilenko főként a Kazahsztán-EU programról beszélt, mivel országa február 2-án ünnepli az EU-val fenntartott kapcsolatainak 30. évfordulóját. Szerinte ez tökéletes alkalom a kapcsolatok mélyítésére, és több fontos gazdasági projektet is kiemelt. Ezek egyike a Svevind, egy svéd-német projekt, amelynek célja egy 45 gigawattos zöld hidrogénkomplexum megépítése Kazahsztánban.
A Svevind 45 gigawatt összkapacitású szél- és naperőműparkok telepítését tervezi, főként a nyugat- és közép-kazahsztáni sztyeppés területeken. A zöld villamos energia 30 GW-os elektrolizátorokat fog táplálni, amelyek évente mintegy hárommillió tonna zöld hidrogént fognak előállítani. Vaszilenko szerint ez az EU zöld hidrogénszükségletének 20%-át teszi ki.
Arra a kérdésre, hogy Kazahsztánnak milyen az EU-ba irányuló olajexportja egy olyan időszakban, amikor a szankciókkal sújtott Oroszország megpróbálta megzavarni a kazahsztáni exportot az EU-ba, Vaszilenko elismerte, hogy voltak “bizonyos fennakadások”, de végül Kazahsztán “majdnem ugyanannyit tudott exportálni, mint egy évvel a szankciók előtt”.
Elmondta, hogy ezek az “incidensek” ráébresztették országát, hogy más lehetőségekre van szükség, és megemlítette, hogy először szállítottak kis mennyiségű kazah kőolajat a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) vezetéken keresztül.
Vaszilenko hosszasan beszélt arról is, hogy kezelni kell a Kínát szárazföldi úton Európával összekötő úgynevezett “középső folyosó” szűk keresztmetszeteit, amelynek jelentősége azután nőtt meg, hogy Oroszország megkezdte az ukrajnai háborút.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/24/putyin-propagandistai-mar-nyiltan-a-kozelgo-atomhaborurol-beszelnek/” ][/hm_embed]
Source: EurActiv
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Magyar fejlesztésű elektromos midibusz kerül ki az utakra
Az 1925-ös petricsi incidens: amikor egy kóbor kutya miatt tört ki a háború
Ukrajna csak „tesztpálya” az Oresnyik rakétának Zelenszkij szerint
Erdély Bermuda-háromszöge: a hátborzongató Hoia-erdő
Stonehenge, megdöbbentő felfedezés: Az oltárkő eredete újraírhatja a történelmet
Ahol leghalálosabb kórokozók lakoznak: Az Egyesült Államok titkos laborja