Európa határozottabb fellépést sürget a migránsok ellen

Az Európai Unió minisztereinek minapi ülésén a Reuters beszámolója szerint az illegális bevándorlás megfékezése volt napirenden, illetve azon intézkedések megvitatása, amelyek szerint minél több jogosulatlan határátlépőt lehetne kiutasítani az EU területéről.

A Frontex uniós határvédelmi ügynökség tavaly mintegy 330.000 illetéktelen belépési kísérletről számolt be, ami 2016 óta a legmagasabb szám. A jelentések szerint a nyugat-balkáni útvonalon meredeken emelkedett a forgalom.

“Óriásira nőtt az illegálisan érkező migránsok száma” – mondta Ylva Johansson belügyi biztos.

Dánia, Hollandia és Lettország is azok közé az országok közé tartozik, akik határozottabb fellépést szorgalmaztak az ügyben, többek között a vízumkérelmek elbíráslása és a fejlesztési segélyek kiosztása tekintetében. Aggályaikat nagyjából 20 országgal szemben – köztük Irak és Szenegál – fogalmazták meg, amelyekről az EU úgy ítéli meg, hogy nem mutatnak hajlandóságot azon állampolgáraik visszavételére, akiknek nincs jogosultságuk Európában tartózkodni.

Az ilyen embereknek jelenleg csak mintegy ötödét sikerül hazaküldeni, aminek az akadálya a szűkös források és az unió elégtelen koordinációja koordinációja.

A miniszteri tárgyalások az EU-vezetők február 9-10-i csúcstalálkozója előtt zajlanak, ahol szintén naprendre kerül majd a téma.

“Az általános rossz gazdasági miatt az olyan országok, mint például Tunézia tranzitországból olyan országgá változnak, ahonnan szintén elindult a migráció” – mondta egy uniós tisztviselő.

“Ez megváltoztatja a dolgokat. De még mindig kezelhető a helyzet, különösen, ha az EU együtt lép fel.”

Ugyanakkor az Unióban a bevándorlás rendkívül érzékeny politikai kérdés, és a tagországok rendkívül megosztottak abban a kérdésben, hogy hogyan osztják meg az Európába érkezők ellátásának feladatát.

A probléma 2015-ben kapott igazán nagy figyelmet, amikor hirtelen több mint egymillió migráns kelt át a Földközi-tengeren az európai kontinens felé, amely az egész EU-t megrázta, és felkorbácsolta a bevándorlásellenes érzelmeket.

Az EU azóta megszigorította külső határait és menekültügyi törvényeit. Mivel a COVID-járványt követően az emberek ismét szabadon mozoghatnak, a vita újra előtérbe került, sőt néhány korábban elfogadhatatlanként elutasított javaslat mára közel általánosnak mondható.

Dánia például megbeszéléseket folytat Ruandával a kelet-afrikai menedékkérők odaszállításáról, Bulgária és Törökország pedig uniós forrásokat igényelt egy, a közös határon felállítandó kerítéshez – mindkét tervet eddig tabunak tekintették.

Eric van der Burg holland miniszter kijelentette, hogy nyitott az építendő határkerítések uniós finanszírozásra – ez pár éve még elképzelhetetlen lett volna.

Míg az EU-országok közel egyöntetűen tiltakoznak az illegális bevándorlás ellen, főként a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett muszlimok kapcsán, Németország ezzel egyidejűleg a súlyos munkaerőhiányra hivatkozva igyekszik megnyitni munkaerőpiacát az EU-n kívülről érkező, emberek előtt.

“Szeretnénk olyan migrációs megállapodásokat kötni különösen az észak-afrikai országokkal, amelyek lehetővé tennék a legális utat Németországba, de tartalmaznák az elutasított emberek visszaküldésének szabályozását is” – mondta Nancy Faeser német belügyminiszter Stockholmban.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/06/amerika-bekemenyit-a-rengeteg-migrans-miatt-mar-negy-orszag-tiltolistan/” ][/hm_embed]