A dnyiproi mészárlás felrázta az orosz népet

Oroszországban legalább 60 városban rendszeresen virágokat, plüssjátékokat és kézzel írt feljegyzéseket helyeznek el a helyiek Ukrajnához köthető nyilvános helyeken; ilyenek például Tarasz Sevcsenko és Leszja Ukrainka ukrán költők szobrai – vagy épp a szovjet korszak politikai áldozatainak emlékművei.

A jelenség a dnyiproi mészárlás, a háború eddigi legnagyobb tömeggyilkossága után kezdődött, ami mára a háború elleni tiltakozás jelképévé vált.

Már neve is van: ez a „virágtüntetés”.

“Ez egy nyilatkozat a háború ellen, nem csak a dnyiproi halottak gyásza” – nyilatkozta egy nő, aki virágot helyezett el a szibériai Novoszibirszkben található emlékműnél.

„Nem tudtam csendben maradni” – mondta.

A január 14-i dnyiproi csapás utáni lerombolt lakótömbről, civil áldozatokról és elkeseredett mentési kísérletekről készült képek megdöbbentették az orosz közvéleményt, sokakban haragot és szégyent váltottak ki.

A támadás áldozatai előtt való tisztelgés az első országos háborúellenes tüntetés az ország „részleges” mozgósítása elleni szeptemberi demonstráció óta.

„Úgy döntöttem, virágot helyezek el egy helyi emlékműnél, hogy megmutassam, nem minden oroszból hiányzik az együttérzés az ukránok iránt” – mondta egy Hanti-Mansi autonóm körzetből származó férfi egy másik beszélgetés alkalmával.

“A dnyiproi támadás áldozataira gondoltam, és arra, hogy milyen lehetett a romok alatt lenni.”

A helyiek Krasznodarban kék-sárga szalagokkal – az ukrán zászló színeivel – átkötött sárga rózsákat raktak le csütörtökön a Volga-parti város Kazany emlékműve elé. Mellettük a lerombolt dnyiproi bérház épületéről készült fotók láthatók.

A Dnyipro elleni támadásra egy szombat délután került sor, amikor ukrán tisztviselők szerint egy orosz Kh-22 cirkálórakéta – amelyet hajók elleni használatra terveztek – a kelet-közép-ukrajnai város egyik lakóházának csapódott.

A mentőalakulatok napokig dolgoztak az épület romjai között, éjjel-nappal kutattak a túlélők után. Legalább 46 ember, köztük hat gyermek meghalt, és több mint 80-an megsérültek.

Oroszország máig tagadja, hogy köze lenne a támadáshoz, orosz tisztségviselők és Kreml-barát kommentátorok szerint a robbanást az ukrán légvédelem okozta.

A „virágtüntetésekben” részt vevők közül sokan azt mondták a The Moscow Timesnak, hogy a dnyiproi áldozatokra való emlékezés segített abban, hogy egy szélesebb körű háborúellenes mozgalom részeseinek érezhessék magukat.

A demonstrálók egyelőre nem szembesültek olyan szintű rendőri fellépéssel, mint azok a háborúellenes oroszok, akik közvetlenül a tavalyi invázió után és Vlagyimir Putyin elnök szeptemberi mozgósítási parancsa nyomán vonultak utcára, ám a hírek szerint legalább hét embert őrizetbe vettek közülük.

Néhány városban a helyi hatóságok eltávolították a virágokat – Szentpéterváron például a hét helyszín közül legalább hármat felszámoltak az önkormányzat dolgozói.

Alexandra Arkhipova antropológus szerint a dnyiproi áldozatok iránti tiszteletadás a hatóságokkal szembeni mélységes elégedetlenség jele.

„A rögtönzött emlékművek akkor jelennek meg, amikor az emberek valamiféle igazságtalanságot éreznek” – mondta Arhipova.

„Kísérlet ez arra, hogy azt mondják: „Kifejem a gyászomat, és tiltakozom az ellen, aki ezt a bánatot okozta.”

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/12/02/egy-kiszivargott-kozvelemeny-kutatas-szerint-mar-csak-az-oroszok-negyede-tamogatja-a-haborut/” ][/hm_embed]