Luxuskerámiák és őskori település maradványai kerültek elő egy új magyar ásatáson

Egy őskori és egy szarmata település maradványait tárták fel a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei egy eddig ismeretlen régészeti lelőhelyen, Dunavecsén.

A Schneider Electric új okosgyárának építését megelőző régészeti kutatás során két település maradványait találták meg a régészek. Az egyik egy őskori, azon belül a kora neolitikum időszakára, a Krisztus előtti 6000-5400-as évekre datálható, a másik egy római kori, a Krisztus utáni 1-5. századra tehető szarmata település.

A beruházás helyszínén főként árkok, árokrendszerek és tárolóvermek, gödrök kerültek elő, de a római kori település maradványai között egy épületet és egy kutat is feltártak. A munkálatokat végző Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei összesen 202 objektumot dokumentáltak.

Az újonnan feltárt régészeti lelőhely a Dunavecse-Öreg-hegy elnevezést kapta.

Az őskori településen egy nagyon szabályos, rendezett település képét találták a régészek. A leglátványosabb elem egy a munkaterületet északkelet-délnyugati irányban átszelő mély árok volt, amely telekhatárt, védelmi vagy vízelvezető szerepet egyaránt betölthetett.

A helyszínen feltárt gödrök élelemtárolásra szolgálhattak. Ezen a területen egyebek mellett nagy mennyiségű festett, díszített kerámiatöredékre, állatcsontokra, őrlőkövekre és pattintott kőpengékre leltek.

A neolit településrészlet azért igazán jelentős a szakemberek számára, mert a Duna-Tisza-közén és Bács-Kiskun vármegyében eddig nem találtak jelentős emlékeket ebből a korszakból.

A település valószínűsíthetően a Krisztus előtti 6000 és 5400 közötti időszakban volt lakott, ekkor a korábban jellemző halászó, vadászó, gyűjtögető életmódot felváltotta a növénytermesztésen és állattartáson alapuló élelemtermelő gazdálkodás.

A kor technikai újításai a csiszolt kőeszközök, az agyagból formált, kiégetett kerámiaedények és tárgyak, valamint a szövés-fonás eszközei voltak. Valószínűsíthetően ezek maradványait találták meg az ásatás során – ismertette Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze.

A szarmaták, akiknek nyomait a második lelőhelyen fedezték fel, egy iráni eredetű, nomád lovas nép tagjai voltak. A csoport a Krisztus utáni 1. században érkezett a Kárpát-medencébe, és egészen az 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben.

Itt is főként árkokat, árokrendszereket, méhkas alakú élelemtároló vermeket, egy kutat és egy földbe mélyített, szabályos téglalap alakú épületet találtak a régészek. A feltárt gödrök közül többnek vöröses-égetett betöltése volt, ami arra enged következtetni, hogy már ebben az időszakban ipari jellegű tevékenységet folytathattak a területen.

Az ásatás során felfedeztek még állatcsontok és római kori szarmata kerámiatöredékek, de mind közül kiemelkedik egy kisméretű fazék és egy szárnyas alakkal díszített római úgynevezett terra sigillata töredéke, amely egy vöröses bevonatos, jó minőségű “luxuskerámia” volt abban az időben.

Az előkerült leletanyagot a Kecskeméti Katona József Múzeumban helyezik majd el.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/02/kepek-hallatlan-barbarsaggal-pusztitottak-el-erdelyben-egy-osi-sirt/” ][/hm_embed]

Source: MTI