Bizonyítékot találtak arra, hogy Kína fegyvereket küld Oroszországnak
A Politico által megszerzett kereskedelmi és vámadatok szerint kínai vállalatok, köztük egy, a pekingi kormányhoz köthető cég 1.000 támadófegyvert és más, katonai célokra felhasználható felszerelést, köztük drónalkatrészeket és páncélzatot küldtek orosz szervezeteknek.
A szállítások 2022 júniusa és decembere között történtek az ImportGenius vámadat-összesítőtől származó adatok szerint.
A China North Industries Group Corporation Limited, az ország egyik legnagyobb állami tulajdonú védelmi vállalkozása egy éve küldött puskákat egy Tekhkrim nevű orosz cégnek, amely az orosz állam és a hadsereg beszállítója. A CQ-A puskákat, amelyeket az M16-osról mintáztak, de az adatokban “polgári vadászpuskaként” vannak megjelölve, a jelentések szerint a kínai félkatonai rendőrség és más fegyveres erők használják a Fülöp-szigetektől Dél-Szudánon át Paraguayig.
Az adatok szerint 2022 végén különböző orosz szervezetek 12 kínai vállalat által szállított drónalkatrész-szállítmányt és több mint 12 tonna kínai testpáncélzatot is kaptak Törökországon keresztül.
Bár a vámadatokból eddig nem derült ki, hogy Peking nagy mennyiségű fegyvert adna el Moszkvának kifejezetten a háborús erőfeszítései megsegítésére, az azonban világos, hogy Kína korábban be nem jelentett “kettős felhasználású” felszereléseket – olyan kereskedelmi cikkeket, amelyeket az ukrajnai harctéren is felhasználhatnak – szállít orosz vállalatoknak.
A mostani az első megerősített információ arra vonatkozóan, hogy Kína puskákat és páncélzatot küld orosz vállalatoknak, illetve hogy továbbra is küldenek drónokat és drónalkatrészeket, annak ellenére, hogy legalább egy vállalat ígéretet tett arra, hogy felfüggeszti ezen üzleti tevékenységét Oroszországban és Ukrajnában.
Az Egyesült Államok és Európa vezetői többször is arra figyelmeztették Pekinget, hogy ne támogassa Oroszország ukrajnai erőfeszítéseit. Nyugati tisztviselők az elmúlt hetekben már felhívták rá a figyelmet, hogy Kína fontolgatja, hogy fegyvereket küld az orosz hadseregnek, ami megváltoztathatja az ukrajnai harcok jellegét, és Oroszország javára billentheti a mérleget. A tisztviselők attól is tartanak, hogy a kettős felhasználású anyagok egy részét Oroszország az Ukrajnába telepített erősítések felszerelésére is felhasználhatja, ugyanis Moszkvavának égetően szüksége van mindenfajta utánpótlásra.
A DJI, azaz a Da-Jiang Innovations Science & Technology Co. 2022 novemberében és decemberében az Egyesült Arab Emírségeken keresztül drónalkatrészeket – például akkumulátorokat és kamerákat – küldött egy kis orosz forgalmazónak. A DJI egy kínai vállalat, amely 2021 óta az amerikai pénzügyminisztérium szankciói alatt áll, mert drónokat szállított a kínai államnak, amiket az a nyugati Hszincsiang régióban élő ujgur kisebbség megfigyelésére használt.
A drónok mellett Oroszország hónapok óta más országokra, köztük Kínára támaszkodik navigációs berendezések, műholdképek, járműalkatrészek és más nyersanyagok tekintetében.
Jelenleg nem világos, hogy Oroszország használja-e a szállítmány adatai között szereplő puskákat a harctéren – a Tekhkrim nem válaszolt az e-mailben küldött kérdésekre, csakúgy, mint ahogy a DJI sem.
Peking természetesen mindent tagad: a washingtoni kínai nagykövetség közleményben közölte, hogy hazája “elkötelezett a békét célzó tárgyalások előmozdítása mellett” Ukrajnában.
“Nem Kína okozta a válságot, nem részese a válságnak, és nem adott fegyvert a konfliktus egyik résztvevőjének sem” – mondta Liu Pengyu nagykövetségi szóvivő.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/25/kina-tevolegesen-is-belephet-a-haboruba/” ][/hm_embed]
