Húsvétvasárnap más ünnepekkel ellentétben elég gyakran változtatja, hogy éppen melyik napra esik az évben. Na persze, a vasárnap az vasárnap marad, ugyanakkor előfordul, hogy néha áprilisban ünneplünk, máskor pedig márciusban. Tulajdonképpen miért is vándorol húsvétvasárnap összevissza naptárban?
Ebben az évben húsvétvasárnap április 9-re esik, míg 2024-ben március 31-re, 2025-ben pedig április 20-ra. A naptárra nézve valószínűleg sokunkban merül fel egyszerre a kérdés, hogy miért is vándorol a naptárban a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe? A válasz a holdnaptárban keresendő az IFLScience szerint, illetve nagypénteknek, nagyszombatnak, húsvétvasárnapnak és húsvéthétfőnek meghatározott napokra kell esniük. A dátum változása alapfeltétel, hiszen a hét egyes napjai minden évben eltérő dátumokra esnek, azonban ez nem a teljes válasz.
Húsvét dátumának története
A mindennapokban holdnaptár helyett inkább a szoláris naptár használatos. Ez a naptár az éveket 365,2422 napra osztja, ezzel szemben a holdnaptárat a holdfázisai határozzák meg. Egy holdhónap 29,5 napból áll, vagyis egy évre 354 nap jut plusz egy pár óra. A holdnaptár rövidebb, mint a rendes naptár, és húsvétvasárnap az északi tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első teliholdat követő első vasárnapra esik. Emellett ugye kifejezetten fontos, hogy húsvétvasárnap az lehetőleg vasárnapra essen, így elmondható, hogy a bonyolult szabályok állnak a vándorlás hátterében.
De miért is követi a húsvét a holdnaptárat? Nos, erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz. A kereszténység, mint sok más vallás a világon rengeteg átvett szokással rendelkezik. Nagyon valószínű, hogy a holdnaptár kérdése nem a kereszténységben keresendő, hanem a judaizmusban. A zsidó vallásban pészah ünnepekor a zsidó nép az egyiptomi fogságból való felszabadulást ünnepli, és hasonló trendeket követ, mint a húsvét. Mivel a zsidók naptára a holdnaptárra alapul, így elég valószínű, hogy ehhez köthető a kereszténységben a holdnaptár használata húsvétkor.
Tehát nincs egyöntetű válasz arra, hogy miért esik minden évben más dátumra húsvét ünnepe, azonban elég valószínű, hogy a megfejtés a hagyományokban rejlik. Hasonlóan karácsony dátumának is nagyon valószínű, hogy pogány eredete van. Több nép is ünnepelte a téli nap fordulót decemberben, így Krisztus születését is ekkor kezdték ünnepelni, habár csak évszázadokkal később. Az egyház hivatalosan 336-ban kezdte csak december 25-én ünnepelni a karácsonyt Constantinus uralkodása alatt, ugyanakkor csak jóval később vált bevett szokássá.
Húsvét esetében is többször megpróbálták az utóbbi évszázadokban rögzíteni húsvét dátumát az egyszerűség kedvéért, azonban az erőfeszítések ellenére ez sosem sikerült. Az Egyesült Királyságban már 1928-ban döntést hoztak ebben a kérdésben, de sosem lépett hatályba az intézkedés. Ebből is látszik, hogy bizonyos hagyományokat rendkívül nehéz megváltoztatni.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
