Ha el akarunk ezen gondolkodni, akkor kiindulásnak azt érdemes választani, hogy melyik a legnagyobb és a legkisebb bolygó a Naprendszerben. De még az ilyen típusú filozofálás is vakvágányra vezethet, mutatjuk, hogy miért.
Azt pontosan tudjuk, hogy melyik a legnagyobb bolygó…
A Naprendszer története nagyjából 5 milliárd évvel ezelőtt kezdődött, amikor a hidrogén elkezdett héliummá alakulni a Napban. Ezt a csecsemő Napot egy anyagkorong vette körül, többnyire hidrogén, de összetettebb molekulák is. E korongon belül fizikai és kémiai kölcsönhatások jeges és poros szemcséket hoztak létre, amelyek növekedtek és kölcsönhatásba léptek egymással. A lemez gázmasszívumai elváltak és eltávolodtak. Így születtek a gázbolygók. Köztük is elsőként a Jupiter, írja az iflscience.com.
Ráadásul már igen korán, a Naprendszer első 3 millió évében. A Jupiter akkora, mint 318 Föld és nem is pontosan a Nap körül kering. Utána a Szaturnusz következett, majd a Neptunusz és az Uránusz. Bár mire az utóbbi kettő már termetes volt, a Jupiter és a Szaturnusz felsöpörte a külső Naprendszerben található gáz és por nagy részét, ezért is van legnagyobb bolygónknak legalább 80 holdja. Köztük az Európa, az Io és a Ganymedes, valamint a Callisto. Utóbbi a Naprendszer legrégebbi felszínével rendelkezik, elsősorban azért, mert a Jovian-rendszer (a Jupiter körüli holdak összessége) viszonylag békés résznek számít a Naprendszeren belül.
Íme a Jupiter holdjairól egy animáció:
… de a legfiatalabb kérdése vitákat szül
Nem úgy rendszerünk belső részei. Itt négy Föld-szerű égitest jött létre és egy törpebolygó. Ezek a sziklás protobolygók hosszabb ideig formálódtak, 100 millió évig. Az első köztük a Mars volt, majd a Föld és a Vénusz. Csakhogy itt egy picit nehezebb a datálás, mert pár bolygó alaposan megváltozott, hisz ütközések során formálódott.
Ha azt tekintjük, hogy a mai tömegüknek megfeleljenek és hasonló paraméterekkel rendelkezzenek, akkor a Föld és az Uránusz verseng a legfiatalabb címéért. Földünk ugyanis még 4,5 milliárd évvel ezelőtt ütközött a Theiával, egy protobolygóval, ebből származik a Hold. Kísérőnk 200 millió év alatt szilárdult meg, de ez Földünknek hosszabb ideig tartott. Az óceánok és a tektonikus lemezek ma ismert módon 3,6 milliárd éve léteznek.
3-4 milliárd évvel ezelőtt hasonló törént az Uránusszal, csak ő egy Föld-méretű bolygóval ütközött, amely tönkretette a belsejét, oldalára fordította, és létrehozta a legfurcsább mágneses teret a Naprendszerben. Tehát, amikor arról van szó, hogy melyik a legfiatalabb bolygó, akkor valóban meg kell határoznunk, hogy pontosan milyen keretek között gondolkodunk. Arról már nem is beszélve, hogy tudnunk kell, pontosan mi is a bolygó definíciója (ld. Plútó).
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
