A „lehetetlen” egyiptomi szobor egy ismeretlen fáraót ábrázol, ahogy egy rejtélyes figura tartja. A lelet sokáig rejtélyt jelentett a kutatók számára, és az új értelmezés sem győzött meg még mindenkit. Azonban ezzel az új értelmezéssel is közelebb kerülhetünk a rejtély megfejtéséhez.
A „lehetetlen” szobor egy ókori egyiptomi fáraót ábrázol egy másik ismeretlen figurával. A rejtély megfejtéséhez előálltak egy új ötlettel a kutatók, azonban nem mindenkit győzött még meg az értelmezés.
A faragványt mészkőből alkották meg. Két személyt ábrázol a szobor, egy ismeretlen fáraót, amint egy rejtélyes térdeplő figura az ölébe veszi. A szobor nem életnagyságú, és a fáraó kék koronát, avagy harci koronát visel, amelynek a tetején egy kígyó látható. A műalkotás jelenleg a Skóciai Nemzeti Múzeumban található — írja a Live Science.
Mint azt már az egyiptológusok megállapították, a fáraókat nem ábrázolták nem királyi származású személyekkel térbeli műalkotásokon. A műalkotás lehetetlensége ebből fakad, hiszen a fáraót nem ábrázolhatták egy alattvalóval. Margaret Maitland fő kurátor többször is próbálta felderíteni, hogy honnan is érkezhetett a lelet. Kutatásai szerint a műalkotás a Dejr el-Medinában végzett ásatásokon került elő, nem messze a Királyok völgyétől. Az 1850-es években vezetett ásatások élén Alexander Henry Rhind régész állt. A Dejr el-Medinában élő emberek voltak felelősek a fáraók sírjainak megépítéséért.
Megoldás a rejtélyre?
Maitland elemzései alapján a Dejr el-Medinában talált leletek, írások, illetve más régészeti maradványok érdekes képet festenek erről a helyről. Szerinte egyes idősebb személyeknek megengedett volt, hogy olyan módokon ábrázolják a fáraókat, ahogyan nem engedték volna sehol egész Egyiptomban.
- Ramszesz idején létezett egy szoborimádó szekta Dejr el-Medinában. Éppen ezért a fáraó imádatát egészen más módokon is kifejezték. Nem csak a fáraót, de a szoborfaragás folyamatát is tisztelték, sőt a királyok ezt még támogatták is. Legalábbis Maitland szerint.
Figyelembe véve, hogy mennyire fontos szerepet játszott a királyok temetése az egyiptomi kultúrában, így a mesteremberek elhivatottság, és a fáraók iránt tanúsított imádat fenntartása fontos volt. Általánosságban nem volt megengedett, hogy királyi és nem királyi származású személyeket egy faragványban ábrázoljanak, azonban itt megengedett volt.
Ami még hozzátesz a helyzet bonyolultságához az az, hogy itt nem a fáraót ábrázolja a szobor, hanem a fáraó szobrát. Vagyis szobor nem fáraót imádja, hanem a fáraó szobrának elkészítésének folyamatát. Ez pedig elfogadhatóvá teszi a szobor létezését.
A szobor valószínűleg II. Ramszeszt ábrázolja Maitland szerint, a térdeplő személy pedig valószínűleg Ramose, egy idősebb írnokot. A Ramose kilétére az tesz utalást, hogy a személy egy virágos koszorút visel, amely kifejezetten ritka viselet volt az ókori Egyiptomban.
Kétkedés
Bár az elmélet látszólag megállja a helyét, más régészek kételkednek az elmélet helyességében. Más szakértők egyetértenek abban, hogy a faragvány a fáraó szobrát, és nem pedig a fáraót ábrázolják. Az is lehet, hogy a fáraó II. Ramszeszt ábrázolja, azonban lehet I. Amenhotep is. Ez azért is valószínűbb, mert Amenhotep volt Dejr el-Medina védelmezője. Ráadásul a fáraókat csak haláluk után lehet isteníteni, ami kizárja, hogy II. Ramszeszt ábrázolja, hiszen az ő uralkodása alatt készült a szobor.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szabályszegés a kamerák előtt: így büntetnek a városi megfigyelőrendszerek
Átfogó KRESZ-reform készül, minden közlekedőt érinteni fog
Végleg eltűnt Balatonfüred vitatott „görög faluja”
A Szovjetek palotája a 20. század legnagyobb projektje lett volna, de Hitler miatt soha sem valósult meg
Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép
Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját
