A keleti kultúra, amely újra és újra felégette a saját városait
A Borscsivszkiji helytörténeti Múzeum régészei rituális kincseket tártak fel az ukrajnai Teropil tartományban található vertebai barlangban.
A lelőhelyen talált közel 8 kilométernyi föld alatti sziklafolyosókat a Csukuteni-Trypillia kultúra szentélyként használta, írja a Heritage Daily.
A Csukuteni-Trypillia-kultúra a neolitikum-kalkolitikum (i. e. 5500-2750) idején alakult ki Kelet-Európában, és a Kárpátoktól a mai Moldova középső részén fekvő Dnyeper vidékéig terjedt, azaz Nyugat-Ukrajna és Északkelet-Románia nagy részét lefedte.
A kultúra titokzatos jellemzője volt a települések rendszeres lerombolása vagy felégetése. A kutatások szerint egy-egy lakóhely mindössze 60-80 éves élettartamú volt.
A tudósok máig vitatkoznak a települések felszámolásának okáról. Egyes falvakat többször is újjáépítettek korábbi helyén, olyan pontossággal, hogy megtartották a korábbi építmények formáját és irányát is.
Néhány település, mint például Talianki, akkorára nőtt, mint a „termékeny félhold”-nak nevezett területen alapított ősi sumér városállamok, ami azért nagy szó, mert ezek a kelet-európai városok több mint fél évezreddel megelőzték a hatalmas keleti közösségeket.
A Cucuteni-Trypillia-kultúra vallási szokásairól keveset tudunk, az ebből az időszakból fennmaradt kerámiák nagyon ritkák. A Verteba-barlangban ásatásokat végző régészek azonban egy óriási agyagtároló edényt tártak fel, amely valamilyen, még elemzésre váró, fehér szerves anyagot tartalmazott.
Az edény közelében a csapat egy kis rést vett észre a barlang falában, amelyben annak közelebbi vizsgálatakor egy öt női “istennő” agyagfigurából álló rituális kegyhelyet fedezett fel.
A Csukuteni-Trypillia lelőhelyeken számos figurát találtak, de az “istennő” kifejezés nem minden női antropomorf agyagfigura esetében teljesen helyénvaló. A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a különböző figurák különböző funkciókat (például védelmet) szolgáltak, ezért nem mindegyikük testesít meg egy istennőt.
A kutatók különböző, többek között kerámiakészítéshez használt eszközökre és vaddisznófogakból készült ékszerekre is bukkantak, ami viszonylag egyedülálló, mivel a kultúra rituáléi általában inkább a háziasított állatokra, például szarvasmarhára, juhra, kecskére és kutyára összpontosítanak.
Amikor vadállatokat ábrázoltak, azok általában medvék vagy szarvasok voltak.
Ez is érdekes lehet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon