Egészen elképesztő utat járt be a feta sajt napjainkig

A feta a görög sajtok lágy, fehér, világszerte ismert fajtája. Eredete egészen az ókorig vezethető vissza, hiszen a híres sajt első említése Homérosz Odüsszeiájában található. Gyakorlatilag ez a valaha feljegyzett legrégebbi sajt.

Amikor Odüsszeusz és emberei belépnek Polüphémosz, a küklopsz barlangjába, az első dolog, amit észrevesznek, a sós lében lévő kecske- és juhtejből készült gazdag, fehér sajt illata és látványa.

Gyorsan elértük a barlangot, nem leltük azonban
bent őt, mert a kövér nyájat kísérte a réten.
Mindent megnéztünk, miután az üregbe beléptünk.
Ott aszalók rogyadoztak a sajttól, sok gödölyének,
báránynak szűk volt az akol már; s elkülönítve
állt az öregje, a már megnőttek máshova zárva,
és külön álltak a most-ellettek.

Így hanzik a történet Devecseri Gábor fordításában. A mítosz szerint Polüphémosz küklopsz véletlenül hozta létre a sajtot, amelyet később fetának neveztek el. A birkáitól gyűjtött tejet állati gyomorból készült bőrzsákokban szállította, amikor egy nap észrevette, hogy a tej megalvadt.

Bazi nagy görög találmány

Szilárd formát öltött, amely nemcsak ízletes volt, de ami még fontosabb, egy ideig tartósítható is. Tekintettel arra, hogy az Odüsszeia az i. e. nyolcadik században íródott, a feta eredete bizonyítottan görögnek tekinthető. Az ókori görögök a tej megalvadásából származó terméket “τυρí”-nek (türinek), azaz “sajt”-nak nevezték. A feta sajtot először a bizánci időkben említik “prosphatos” (friss) néven, és Krétával hozták kapcsolatba.

Pietro Casola, egy olasz utazó, aki 1494-ben a krétai Iráklionba látogatott, pontosan leírta a feta előállítását és sós lében való tárolását.

A görögök azonban csak a 17. században kezdték el használni a “feta” (szó szerint szeletelt) elnevezést, ami utalhat arra a gyakorlatra, hogy a sajtot felszeletelték, hogy tárolják, vagy vékony szeletekre vágták, hogy tálalják.

A feta elnevezés a tizenkilencedik században terjedt el széles körben. Azóta jellemzi ezt a fanyar sajtot, amelyet évszázadok óta ugyanazzal az általános módszerrel készítenek, és amelynek eredete az emberiség legrégebi korszakaiba nyúlik vissza.

Oltalom alatt a feta sajt

Görögország még 1994-ben kérelmezte az Európai Unió által áhított “oltalom alatt álló eredetmegjelölés” (PDO) státuszt egyik nemzeti kincsének. Több más európai nemzet azonban azzal érvelt ellene, hogy a feta egyszerűen az olasz “feta” szóból származik, ami “szeletet” jelent, és hogy a termék egy általános kifejezés bármilyen juh- vagy kecsketejből készült sajtra, amelyet szinte bárhol elő lehet állítani.

Az eredetéről az Európai Unió más országaival, például Németországgal, Franciaországgal, Dániával és az Egyesült Királysággal folytatott évtizedes vita után Görögország végül 2005-ben megnyerte a feta sajt PDO státuszáért folytatott küzdelmet.

A feta ma már nem csak az elsőszámú görög sajt, de azt is megtudtuk, hogy a gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza.

Érdemes elolvasni:

• Alábecsültük eddig a neandervölgyieket, pedig még mesterséges anyagot is előállítottak
• Hatalmas pofont kapott a laboratóriumi hús az igazitól