Egy új tanulmány feltárja, hogyan lett a világegyetem ‘átlátszó’ az ősrobbanás után

Röviddel az ősrobbanás után a világegyetem nagyon sötét és titokzatos hely volt. A csillagok és galaxisok közötti gáz átláthatatlan volt, így a fény nem szűrődött át rajta. De bárki, aki valaha is nézett már távcsővel, tudja, ez ma már nem így van, hiszen a Földről nézve az egész világegyetemet láthatjuk. De mi okozta ennek a megváltozását?

A NASA James Webb űrteleszkópjának megfigyeléseit felhasználva a svájci ETH Zürich-i Simon Lilly által vezetett nemzetközi csillagászcsoport megtalálta a választ. A csapat visszatekintett az időben a reionizáció korszakának végéről származó galaxisokra. Ez az univerzum történetének egy drámai időszaka, amikor a gáz felmelegedett, lehűlt, majd reionizálódott, azaz újra elektromos töltést kapott, írja a Space.com.

Talán közelebb jutunk az ősrobbanás utáni időszak megértéséhez

A korai galaxisokat vizsgálva, amelyek mindössze 900 millió évvel az ősrobbanás után keletkeztek, a kutatócsoport azt látta, hogy a világegyetemben lévő gázok többsége valahol az átlátszatlan és az átlátszó között volt. Közvetlenül a galaxisok körül azonban minden átlátszó volt.

“A Webb adatai alapján azt látjuk, hogy a galaxisok reionizálják a körülöttük lévő gázt” – mondta Kasino Daicsi, a japán Nagoya Egyetem munkatársa, a csapat eredményeit megosztó új tanulmány vezető szerzője egy közleményben.

Képzeljük el, hogy minden ilyen fiatal galaxist egy léggömb vesz körül. Az újonnan keletkező csillagok energiája reionizálta a gázt a léggömb belsejében. Ahogy a galaxisok növekedtek, a reionizált gázbuborékok összeolvadtak, és még nagyobb átlátszó zsebeket hoztak létre. Végül mindezek egyesülve létrehozták az átlátszó világegyetemet.

A csapat egy kvazár, egy rendkívül fényes szupermasszív fekete lyuk megvilágításának köszönhetően láthatta ezt a jelenséget. A csillagászok a Webbet egy bizonyos kvazár felé fordítva megfigyelték, hogy annak fénye áthalad az univerzum gázain. Egyes területeken az átlátszatlan gáz elnyelte, míg máshol átlátszó gázon keresztül haladt.

“Azáltal, hogy a kvazár a látószögünk mentén megvilágítja a gázt, széleskörű információkat kapunk annak összetételéről és állapotáról” – mondta ugyanebben a közleményben Anna-Christina Eilers, a Massachusetts Institute of Technology munkatársa, a kutatócsoport egy másik, most megjelent tanulmányának vezető szerzője.

Ezután a kutatócsoport az égbolt öt másik területén található galaxisokat fogja mélyebben megvizsgálni, amelyek mindegyike központi kvazárral rendelkezik. Így talán még többet deríthetnek ki a korai világegyetemről.

A kutatócsoport ezeket az eredményeket a The Astrophysical Journal című folyóiratban hétfőn (június 12-én) megjelent három tanulmányban jelentette be.

Érdemes elolvasni:

• Az egyetemi professzorok meglepő hányada találkozott már UFO-val
• A fehér törpe, amely lassan kozmikus gyémánttá alakul