A Monopoly eredetileg nem is társasjátéknak készült
A Monopoly sokunk gyerekkorának alapköve volt, amelyben ingatlanokat vásároltunk, majd a győzelem érdekében túlzó bérleti díjakkal csődbe juttattuk barátainkat. Ez a kapitalizmus megtestesítője, amely a tulajdonjog és a mások kárára történő haszonszerzés kultúráját képviseli.
Azonban meglepőnek tűnhet, hogy a játék mögött egyáltalán nem ez a szándék lapult. A Monopoly gyökerei valójában Henry George, az 1800-as években tevékenykedő közgazdász munkásságában találhatók, akinek a Progress and Poverty (Haladás és szegénység) című bestsellerében nem a munka által termelt jövedelemre, hanem a föld értékére egységesen kivetett adó bevezetését javasolta. Az ő szemében a föld olyan közös erőforrás volt, amelyet meg kell adóztatni, hogy állami bevételt termeljen. Ezzel az adóterhet a munkásokról a gazdag földbirtokosokra hárította volna, írja az Ancient Origins.
Ez távol áll az évtizedek óta mesélt, rongyokból meggazdagodó Monopoly-történettől. Ebben a változatban egy Charles Darrow nevű munkanélküli találta fel a játékot az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága idején, majd 1935-ben eladta a Parker Brothersnek. Amikor a játék nagy sikert aratott, ő és a játékkészítők milliomosok lettek.
Egyáltalán nem szórakozás céljából készült el a Monopoly
Ez a történet azonban kitaláció. Az eredetileg The Landlord’s Game (A Földesúr játéka) nevű játék valójában Elizabeth Magie Phillips, egy progresszív nő ötlete volt, akit baloldali feminista, aktivista, író és feltaláló volt. Miután évekig tökéletesítette a játékot, Magie 1904-ben szabadalmaztatta azt, számos felismerhető funkciót beépítve, köztük az ikonikus “menj a börtönbe” sarkot. A baloldali ideológiájának tanítási eszközeként létrehozott játéknak van egy olyan sajátos aspektusa, amely nem maradt fenn.
Az eredeti játék két szabályrendszerrel rendelkezett. A monopolista és az antimonopolista szabályrendszerrel. A cél az volt, hogy először a monopolista szabályokkal játsszanak, mielőtt áttérnének a Henry George elképzeléseit tartalmazó monopóliumellenes szabályokra. A cél az volt, hogy bemutassák a földvagyonra kivetett egységes adó előnyeit a vagyon játékosok közötti újraelosztása érdekében.
Miután 1906-ban saját kiadásban megjelentette játékát, A Földesúr játéka kultikus sikert aratott. A kis eladások ellenére ugyanis különösen népszerű volt a baloldali értelmiségiek körében, akik kézzel készítettek belőle másolatokat, kiegészítve saját utcaneveikkel és jellegzetességeikkel.
Érdemes elolvasni:
