A lengyel király piszkos trükkje a magyarok ellen
I. Ulászló lengyel és magyar király számára rövid élet adatott. A történelemből alighanem mindenkinek a várnai csata jut eszébe, ahol a fiatal király felelőtlenül nekirontott az oszmán törökök sorának, elveszítve az életét és a csatát is. A lengyel király azonban olykor olyan húzásokat is meglépett, amelyek nem igen nyerték meg a kortárs magyarok tetszését. Ám az egyszerűnek ígérkező trükköt egyéb történések is keresztülhúzták.
A lengyel király, aki magyar király akart lenni
A bonyodalmak Luxemburgi Zsigmond 1437-es halála körül kezdődtek. Zsigmond már korábban örökösödési szerződést kötött Habsburg Alberttel, amely szerint halála után ő és a felesége, Luxemburgi Erzsébet, Zsigmond lánya, közösen fognak kormányozni. Hogy Albertet “felépítse”, megtette morva őrgrófnak és rábízta a husziták elleni háború vezetését. Ennek során igazolta hadvezéri képességeit is, tehát ideális jelöltnek tűnt.
A magyar szokásjog azonban azt írta elő, hogy ha az uralkodó dinasztiája féfriágon kihal, akkor a választás joga a rendekre száll vissza, függetlenül mindenféle örökösödési szerződéstől. Mivel Zsigmond idős kora miatt a közelgő halálára alighanem sokan számítottak, ezért akadtak olyanok is, akik más úton képzelték el a Magyar Királyság jövőjét. Szerintük ugyanis nem Albert, hanem Ulászló lengyel király lett volna az ideális örökös. Ezt a csoportot Cillei Borbála királyné vezette.
A hatalom átadása azonban végül simán zajlott. Zsigmond utolsó napjaiban az ő, vagy az Albert-párti környezete parancsára letartóztatták a lengyel király híveit. Cillei Borbála szintén börtönbe került. Zsigmond halála után közvetlenül pedig egy szűk csoport sietve megválasztotta Albertet magyar királynak. A koronázást követően az első intézkedések egyikeként az özvegy Cillei Borbálát megfosztották összes birtokától és száműzték az országból. Ez az eseménysor alighanem következmények nélküli intermezzo maradt volna, ám Albert korai halála keresztülhúzta a számításokat.
Rossz szomszédság, török átok
1439-ben az oszmán törökök elfoglalták Szendrő várát. Ezzel lényegében felszámolták Szerbiát. A vár felmentésére igyekvő Albert vérhast kapott, és visszavonulóban Neszmélyen hunyt el. Már ekkor terjedni kezdtek a hírek, hogy a következő évben az oszmánok Nándorfehérvár ellen fognak vonulni. A következő események, amelyben a lengyelek nem feltétlenül játszottak pozitív szerepet, elsősorban a lengyel Jan Długosz krónikájának megszépített beszámolójából váltak ismertté. Egyéb forrásokból azonban a történetnek egy másik olvasata is megismerhető.
A nagy török támadást megelőzően török követek érkeztek Krakkóba azzal az ajánlattal, hogy fogjanak össze a magyarok ellen. A törököknek érdekükben állt, hogy erőket vonjanak el Nándorfehérvár védelmétől. A lengyel király a török követeket azonban nem engedte vissza, ugyanis a magyar hírekre várt. A magyar országgyűlés, vagy legalábbis egy bővebb gyűlés ugyanis várakozó állásponton maradt, miszerint ha a várandós Luxemburgi Erzsébet fiút szül, akkor ő az örökös, ha lányt, akkor viszont a lengyel király magyar koronázásának nincs akadálya. Ezt onnan lehet tudni, hogy az országgyűlés Krakkóba küldött követei addig nem hagyták el Magyarországot, amíg a későbbi V. László meg nem született és nem kapták meg a híreket.
A Krakkóba érkező magyar követek végül azt közölték a lengyel király képviselőivel, hogy nem lehetséges az ő megkoronázása a törvényes örökös miatt. Ekkor azonban I. Ulászló környezete ravasz cselhez folyamodott: előhívták a török követeket és megismételtették a szultán ajánlatát, eljátszva, hogy egy szövetségkötésre kerül sor a magyarok ellen. A magyar követek kénytelen kelletlen hazaüzentek, mire a kétfrontos háború veszélyétől megrémült magyar elit tekintélyes része belenyugodott abba, hogy Ulászló lesz a magyar király. A lengyel király pedig elértnek tekintette a célját, hiszen megkapta a magyar trónt.
Királyság helyett polgárháború
Bár a lengyel király nyeregben érezte magát, elkövetett egy súlyos taktikai hibát. Még további két hónapig Lengyelországban maradt a litvánokkal támadt problémák miatt. Azonban ezalatt a magyarországi szereplők sem maradtak tétlenek. Luxemburgi Erzsébet ugyanis tisztában volt azzal, hogy a lengyel király Magyarországra készül jönni. Ezért Kottanner Jánosné Wolfram Ilonával ellopatta a Visegrádon őrzött Szent Koronát. Ez a cselekedete szentségtörésnek számított abban a korban. (Többek között a koronaládát lezárva tartó pecséteket is fel kellett törni hozzá). Ezt Erzsébet is hamar belátta, ezért még arra is megpróbálta rávenni Kottannernét, hogy vigye vissza a Szent Koronát Visegrádra, ám az nem vállalta az újabb küldetést.
Erzsébet végül kevés számú hívével együtt Székesfehérvárott megkoronázták a csecsemő V. Lászlót. A koronázás, a kevésszámú jelenlévőt leszámítva, teljesen törvényes körülmények közepette zajlott le. Mikor Ulászló megérkezett Magyarországra, azzal szembesült, hogy bár a támogatottsága alig olvadt el, terveivel ellentétben egy teljesen törvényes királlyal szemben kell érvényesítenie a trónigényét. Hamarosan kitört a polgárháború.
Erzsébet felajánlotta III. Frigyesnek, hogy legyen a fia gyámja és egyúttal őrizze a Szent Koronát (a közkeletű tévedéssel ellentétben sosem zálogosította el azt). A kirobbanó polgárháború mintegy négy évig tartott az országban. Az eseményekkel egyidőben 1440-ben bekövetkezett a várt török támadás is, amely Nándorfehérvár ostromával végződött. A Thallóczy Jován (János) vezette védők azonban sikeresen ellenálltak az ostromlóknak, így komolyabb következménye az Ulászlónak tett ajánlatnak nem lett. Sőt, Jan Długosz króniája nyomán a mai napig is tartja magát az a felfogás, hogy Ulászló nem zsarolta meg a magyarokat, hanem tetterős férfiként őt akarták a trónon látni. 1444-ben Várnánál bekövetkezett hősi halála utóbb legitimálta a magyar trónért tett erőfeszítéseit.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/04/25/a-lengyel-fejedelem-aki-magyarorszagra-zarandokolt-bunbocsanatert/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét