Rendkívül gazdag bronzkori királysírokra bukkantak Cipruson
A Göteborgi Egyetem régészei királysírokat tártak fel a bronzkori Dromolaxia Vizatzia városának közelében, amely a Ciprus délkeleti partján fekvő Hala Sultan Tekke mellett található, tette közzé a Heritage Daily.
A sírok az i. e. 1500 és 1300 közötti időszakból származnak, abból az időből, amikor a város még a rézkereskedelem központja volt, és a kutatók szerint a mediterrán térségben valaha felfedezett “leggazdagabb” sírok közé tartoznak.
Peter Fishcher professzor a Göteborgi Egyetemről elmondta: “Megalapozott a feltételezés, hogy ezek királysírok voltak, még akkor is, ha nem sokat tudunk a városban akkoriban gyakorolt kormányzati formáról”.
A lelőhelyet magnetométerrel fedezték fel, amely alapvetően a föld mágneses terének mérésére használt eszköz, de remekül használható geofizikai felmérések során is a különböző típusú mágneses anomáliák felderítésére, valamint a mágnesezhető anyagok megtalálására
“Összehasonlítottuk azt a helyet, ahol a földművelés során törött cserépedényeket szántottak ki, a magnetométer térképével, amely nagy üregeket mutatott egy-két méterrel a felszín alatt. Ez sarkallt bennünket a terület további vizsgálatához és a sírok felfedezéséhez” – mondta Fischer.
A sírok föld alatti kamrákból állnak, amelyek egyenként maximum 4 x 5 méteresek, és amelyekhez a felszínről egy keskeny átjáró vezet. Két kamrában a csapat több mint 500 teljes értékű leletet talált: nemesfémekből és drágakövekből készült ékszereket, bronzfegyvereket, elefántcsont tárgyakat, magas minőségű kerámiákat és egy aranykeretes, hematitból készült pecsétet.
A sír tartalmának mintegy fele a szomszédos kultúrákból és civilizációkból származik. Az arany és az elefántcsont Egyiptomból, a drágakövek Afganisztánból, Indiából és a Sínai-félszigetről, míg a borostyánból faragott tárgyak a balti térségből érkeztek.
Az ásatások több jól megőrződött csontvázat is feltártak, köztük egy olyan sírt, amelyben egy nő maradványit találták meg, akit tucatnyi kerámiaedény, ékszer és egy kerek bronztükör vett körül.
“Több személy is, férfiak és nők egyaránt, diadémot viselt, illetve néhányukon rendkívül kifinomult megmunkálású medálokkal ellátott nyakláncot találtunk, amelyeket valószínűleg a 18. dinasztia idején, Egyiptomban készítettek, amikor olyan fáraók uralkodtak, mint III. Thutmosz, valamint IV. Amenofisz és felesége, Nofertiti.” – emelte ki Fisher.
Ez is érdekes lehet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A sziklarajz az első fáraót ábrázolja, akit eddig nem ismertünk?
Íme a csodaszer: nemcsak fogyaszt és egészségesebbé tesz, de még a férfiasságot is növeli
Másodperceken múlt, hogy egy budapesti repülőgép ütközzön több mint 10.000 méteren
Miért van ennyi csótány Budapesten?
A héten érkezik az év leglátványosabb meteorraja, de csak egy trükkel tudod megfigyelni
„Szuperföldet” fedezett fel a NASA, amely az élet nyomait hordozhatja!
