Erre használták a világ legfélelmetesebb című könyvét az egyiptomiak

Az olvasó már bizonyára kitalálta, hogy a híres Holtak Könyvéről van szó, ami tulajdonképpen nem is egy könyv, viszont minden egyiptominak szüksége lett volna rá, ha örök életre vágyott. De mit is tudott ez a “könyv” és miért élhettek meg a másolásából olyan jól az ókori írnokok? Elmondjuk.

Minden emberi kultúra gondolkodik valahogyan arról, hogy mi történik velünk, a szellemünkkel vagy akár a testünkkel a halál után. A keresztény kultúrkör szerint Isten ítélőszéke elé kerülünk, a Világ Bírája pedig eldönti (vagy már tudja is akkor), lelkünk pokolra kerül-e vagy pedig megigazul és a mennyben tölti örök életét.

Nos, az egyiptomiak kissé máshogy gondolták a halál utáni életet. Abban egyetértettek a mai keresztényekkel, hogy lelkünk nem hal meg, hanem folytatja útját, ezt az utat azonban hosszúnak és veszélyekkel telinek gondolták. Elképzelésük szerint minden egyiptomi léleknek Osirishez kellene kerülnie, aki majd szintén dönt arról, hogy megérdemli-e földi élete alapján az örök életet vagy pedig nem, írja az iflscience.com.

Nos, ehhez a veszélyekkel, szörnyetegekkel és kihívásokkal teli, a test halála után kezdődő úthoz kellett a halandóknak a Holtak Könyve. Illetve leginkább annak egyes fejezetei, merthogy az egész könyv még a legtehetősebbeknek sem volt meg, pláne, hogy a mai fogalmaink szerint véve, könyvszerűen nem is létezett. Ezért is történelmietlen filmekben, sorozatokban azt látni, hogy valaki előveszi a Holtak Könyvét, varázsigéket kántál, majd pedig valami hallatlan gonoszt szabadít a világra.

Az egyiptomiak erre használták a holtak könyvét

Az egyiptomi holtak könyvének célja ugyanis nem ez volt, hanem az, hogy mankót adjon az Osirishez vezető úton a bolyongó egyszeri egyiptomi léleknek, aki így meg tudott küzdeni a rá leselkedő fenevadakkal, démonokkal. Ehhez pedig a könyv varázsigéket tartalmazott, mondatokat és szavakat, amelyeket az egyiptomiak előszeretettel vésettek fel például a sírhelyükre, hogy utána majd haláluk után el tudják olvasni (már persze, aki tudott olvasni). Minden egyes varázsige egy-egy kihíváson segítette át az egyiptomiakat. Ráadásul amikor Osirishez ért a lélek, akkor tudnia kellett mind a 42 bírájának a nevét, illetve tanúságot kellett tennie arról, hogy egyetlen egyet sem követett el a 42 bűn közül. Ebben is segítette a Holtak Könyve, persze, ha megvásárolta az írnokoktól a megfelelő fejezeteket még életében.

A Holtak Könyvének szövegeit egyébként kb. 1000 éven át írták, az első töredékét egy Kr.e. 2400-ban készült sírban fedezték fel. Holtak Könyvének egyébként egy német egyiptológus, bizonyos Richard Lepsius nevezte el, amikor a különféle töredékeket ezen a néven kiadta otthon nem kis szenzációt keltve.