A nap, amikor a tudósok egy görényt raktak a részecskegyorsítóba
Évtizedekkel ezelőtt a laboratóriumok karbantartására vonatkozó előírások nem voltak annyira szigorúak, mint manapság. Valószínűleg ez is hozzájárult a Egyesült Államok Nemzeti Gyorsítólaboratóriumának (a mai Fermilab) igencsak unortodox takarítási gyakorlatához.
1971 februárjában átadták a NAL Meson Laboratóriumának Main Ring részecskegyorsítóját, és mint azt a ScienceAlert is írja, a tudósok égtek a vágytól, hogy végre bekapcsolhassák és érdekesebbnél érdekesebb kísérleteket végezhessenek vele.
A 250 millió dolláros berendezés egy 6,4 kilométeres csőből állt, amely mentén 1014 erős mágnest helyeztek el, amelyek a remények szerint 200 milliárd elektronvoltig űzik majd a benne hihetetlen sebességgel keringő protonokat.
Április végén azonban még mindig nem működött a berendezés. Hat nappal azután, hogy az utolsó mágnest is felhelyezték, kettő is zárlatos lett. A mágnesek körülbelül 7 méter hosszúak voltak, tömegük egyenként 12,5 tonnára rúgott – elképzelhető, mennyire nem volt egyszerű ezeket leszerelni és újakkal pótolni. Ráadásul nemsokára megismétlődött a hiba, azután újra és újra. Végül összesen mintegy 350 mágnest kellett kicserélni.
Végül a csapat megtalálta a hiba okát: apró fémhulladékok maradtak a berendezésben. A gyorsító csövének átmérője azonban kb. teniszlabda méretű és ugyebár hat és fél kilométer hosszú. Első körben nem igazán volt ötlete senkinek, hogy hogyan lehetne gyorsan és biztonságosan kitakarítani a gyorsítót, mígnem Ryuji Yamada fizikus azt javasolta, hogy húzzanak át az egészen egy mágnest.
Az ötlet jó volt, na de hogyan? Végül Robert Sheldon brit fizikus talált rá a megoldásra.
“Azt mondta, hogy Yorkshire-ben részén a vadászok görényeket használnak ilyenkor” – emlékezett vissza Frank Beck informatikus 2016-ban.
“A görények menyétszerű emlősök, akikkel nyulakra vadásznak: hengeres, hajlékony testük kényelmesen elfér a nyulak szűk üregeiben. Amik egyébként nagyon is hasonlítanak a millió dolláros műszer acélcsöveire. Ráadásul ez egy egyfajta zöld megoldás egy műszaki problémára, és mindenkinek tetszett az ötlet.”
A főgyűrű tervezője, Wally Pelczarski, akit korábban a cső tisztítására szolgáló mechanikus berendezés tervezésével bíztak meg, felvette a kapcsolatot a Minnesota állambeli Gaylordban található Vad- és Szőrmefarmmal, és azt kérte, hogy megvásárolná tőlük a legkisebb görényüket, amelyik csak van. A farm pedig alig 35 dollárért cserébe elküldte nekik Feliciát. A mindössze 38 cm. hosszú Felicia különösen kicsi görény volt, és pont befért a tisztításra szoruló apró alagútba.
Feliciát pelenkával látták el, nehogy bepiszkítsa a műszereke, bőrhevedert helyeztek el rajta, amihez erős zsinórt rögzítettek, és beengedték a csőbe.
Egyszerre egy 300 méteres szakaszt teljesített a görény, melynek végén mindig valamilyen jutalmat kapott: csirkét, májat vagy halfejet. Majd mikor végigért, egy mérnök egy tisztítófolyadékkal átitatott anyagdarabot kötött a madzagra, amit a másik végén az emberek visszahúztak az alagúton, így össze tudták gyűjteni az apró törmelékszemcséket.
Felicia mintegy tucatszor szaladt végig az acélcsöveken, a tudósok őszinte megkönnyebbülésének közepette, majd később Hans Kautzky mérnök új megoldást fejlesztett ki. A szakember úgynevezett Mylar lemezeket csatlakoztatott egy rugalmas kábelhez, amelyet sűrített levegővel nyomtak át a hálózaton.
Végül is kiderült, hogy a mágnesek meghibásodásának több oka is volt, és nem a fémforgács volt a fő bűnös.
“A legnagyobb baj a vízhűtéses rézvezetők csatlakozásának rossz minőségellenőrzése volt” – mesélte Yamada.
“A hegesztési kötés illeszkedő felületei néha nem voltak teljesen párhuzamosak, és az így ott kis, ék alakú hézag keletkezhetett.”
Feliciát ennek ellenére megtartották a NAL tudósai, de most már mint házi kedvencet. Ám sajnos nem élt olyan sokáig, hogy élvezze a jól megérdemelt nyugdíjas éveit – 1972 májusában a bélrendszerében keletkezett tályog miatt elhunyt.
Ez is érdekes lehet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egyiptom: 3900 éves, lebilincselő felfedezést tettek a régészek
Pontos számot közölt Ukrajna az ellenük harcoló orosz haderőről
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti