Melyik civilizáció húzta a legtovább a történelemben?
A történelem folyamán rengeteg birodalom és civilizáció emelkedett fel és bukott el. Némelyik legfeljebb néhány évtizedet élt túl, míg mások évszázadokig virágoztak.
Első ránézésre egyszerűnek tűnik a kérdés, hiszen csak meg kell nézni, melyik birodalom mettől meddig maradt fenn. A probléma azonban az, hogy a modern történészek nem értenek egyet a kérdés megválaszolásához szükséges információkat illetően, derült ki az IFLScience beszámolójából. Például, hogy egyáltalán mi minősül civilizációnak. Hogyan mérjük, mikor kezdődik és mikor ér véget egy civilizáció? Tekintettel arra, hogy a jelentős birodalmak közül sok olyan időszakot is megélt, amikor idegen hatalmak uralták őket, vajon tekinthetjük-e őket egy hosszú ideig tartó egységnek vagy valami egészen másnak?
A “civilizáció” fogalmát nehéz meghatározni és egységnyi módon alkalmazni, de akkor hogyan kezdjünk neki? Az egyik dolog, amit érdemes keresni, az a kultúra és a hagyományok időbeli fennmaradásának bizonyítéka. Ezt talán egy kicsit jobban meg tudjuk ragadni. A következő példákat a történelem leghosszabb ideig fennmaradt kultúráinak tartják, de ez a cikk megmutatja, hogy miért olyan trükkös a “civilizáció” kifejezés.
Kína
KimJong/Pixabay
Ha megkérdezzük az embereket, hogy szerintük melyik volt a leghosszabb ideig élő civilizáció, valószínűleg Kínát fogják mondani, és nem véletlenül. Először is, a kínai a világ leghosszabb ideig fennmaradt írott nyelve. Becslések szerint magát a nyelvet körülbelül 6000 éve használják, de ami még megdöbbentőbb, hogy vannak olyan ma használt írásjegyek, amelyek legalább 3000 éves tárgyakon, például a jóslásra használt csontokon szerepelnek. Egy másik kultúra sem rendelkezik ekkora folytonossággal történelmük folyamán.
Összehasonlíthatjuk-e azonban a modern Kínát ősi elődjével, vagy túlságosan különbözik ahhoz, hogy egyetlen hosszú civilizáció részének tekintsük? Ha igen, akkor Kína több mint 5000 évesnek tekinthető. A Kínai Kulturális Örökség Állami Igazgatóságának több évtizedes tanulmánya szerint ez minden bizonnyal így van. De nem minden történész ért egyet. Egyrészt ennek az állításnak jelentős politikai értéke van, mivel legitimálja Kína ma meglévő struktúráját. Másodszor, az egész régió olyan hatalmas és különböző etnikai csoportokból áll, hogy nehéz őket homogén, azonos kultúrával és hagyományokkal rendelkező népnek nevezni.
Egyiptom
aldboroughprimaryschool/Pixabay
A “legrégebben fennmaradt civilizáció” címért folytatott verseny másik esélyese az ókori Egyiptom lehet. Azonban ezt is nehéz megítélni.
Egyiptom hatalmas királyság volt az ókori világban, amelyet először Kr. e. 3100 körül egyesítettek, és egészen Kr. e. 332-ig tartott, amikor a makedónok meghódították. A hatalomátvétel ellenére a nyelv ugyanaz maradt, és a hieroglifákat egészen a Kr. u. 5. századig használták, azaz 3500 évvel azután, hogy először megalkották őket. Ez folytonosságnak, vagy változásnak minősülne? Sajnos ez ugyancsak szubjektív, és a szakértők sem értenek mindenben egyet.
Hasonló a helyzet az ókori egyiptomi vallással, amely szintén nagyon sokáig “érintetlen maradt”, de végül utólérte a változás. Idővel ez is megváltozott, a vallást gyakorló emberekkel együtt, míg végül a Kr. u. 1. században a kereszténység váltotta fel.
Mezopotámia
Tuna Ölger/Pixabay
A Tigris és az Eufrátesz folyók körüli délnyugat-ázsiai régiót tartják a civilizáció bölcsőjének. Maga a Mezopotámia szó ógörög eredetű, és a “folyók közötti földet” jelenti. Ez volt a korai történelem néhány legjelentősebb fejlesztésének otthona, többek között a kerék, a vitorlások, a térképek, az írás és a matematika is innen indult.
Az emberek először a őskoőkorszakban telepedtek le a térségben, és az áradások által termelt gazdag talajnak köszönhetően maradtak életben. Körülbelül 12 000 évvel ezelőtt az ott élő emberek ezt a földet az úgynevezett mezőgazdasági forradalom során hasznosították. Majd körülbelül 5-6000 évvel ezelőtt következett be a városi forradalom, amikor a különböző falvakból nagyobb városok kezdtek kialakulni. Az első város, amely Kr. e. 3200 körül keletkezett, Uruk volt, és úgy gondolják, hogy a sumér nép hozta létre. A sumérokat pedig az első írott nyelv megalkotóiként is ismerik.
Mezopotámia történelme terjedelmes és bonyolult, rengeteg uralkodó és sok dinasztia váltották egymást, hogy aztán később egy másik uralkodó vegye át a hatalmat. Ezek közé tartozott az Akkád Birodalom, a gutik, Ur-Nammu, a babilóniaiak, a hettiták, az asszírok és a Perzsa Birodalom. Kr. e. 332-ben Nagy Sándor meghódította a régiót, majd halála után a görög Szeleukida Birodalom része lett.
Egészében véve Mezopotámia történelme olyan hosszúnak tekinthető, mint az ókori egyiptomiaké. Azonban ebben az esetben is nehéz eldönteni, hogy ez a folyamatosság egyetlen időszakot vagy a változások és a különböző kultúrák történelmét jelenti.
