Élmény fényes nappal – élmény esti vezetéssel. A cseszneki vár

A cseszneki várat rengeteg turista látogatja azzal a céllal, hogy itt többé-kevésbé még eredeti falakat lásson. Sokan kifejezetten azért keresik fel, mert ebben a várban még nem történtek olyan mértékű „modern stílusú” rekonstrukciók, mint amelyekkel Nagyvázsonyban vagy akár a szomszédos Csókakőn lehet találkozni. Míg átépítésről Cseszneken nem beszélhetünk, sajnos a közelmúltig állagmegóvásról sem volt szó, pedig az utóbbira jelenleg nagy szükség volna, mert a vár egyes falszakaszai már az „utolsó órában” vannak.

Szép esti cseszneki vár, Fotó: Mayer Jácint

A Bakony közepén, az 500 fős kis Csesznek község feletti sziklaszirten magasodik a pazar adottságokkal bíró cseszneki vár, a Bakony kedvelt turista látványossága, mely egyben az ország legszebb kirándulóhelyei között is helyet foglal. Az 1241–42-es tatárjárás után az ország védelmi képessége átértékelődik, melynek okán számos új vár létesül. A cseszneki vár is e korszak szülötte, egy védelemre remekül alkalmas magaslatot uralva, melyről a Balaton térsége, valamint a Pannonhalma és Győr felé vezető út is ellenőrizhető.

Csesznek, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

A vártól kicsit délre, a Vár utca mentén lévő egykori kőbánya udvarán kialakított, szabadon használható parkolóban hagyhatjuk az autót, ahonnan pár perces sétával jutunk a Lovagvár büfé mellett felvezető, macskaköves úton a vár bejáratához. Az újonnan épült, modern fogadóépületben találjuk a kasszát és a kulturált mosdókat. Már innen csodálatos látványt nyújtanak a mészkősziklával egybeépült hatalmas romok. Az alsó várba vezető úton információs tablókon ismerhetjük meg a vár történetét. Először az alsó vár széles, lapos térségére érünk, innen lépcsőkön megyünk fel a vár magját képező, és legjobban megőrződött falak közé, a felső várba.

A cseszneki vár madártávlatból, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

A rejtélyes vár aranyos legendákat őriz. Az egyik történet szerint egykor a cseszneki várhegy gyomrában élt egy hatalmas óriáskígyó, amely a falu jószágait rendszeresen dézsmálta. Egyszer aztán a környék nagyurának, a Garai uraságnak a kondájából ragadott el egy disznót a szörnyeteg. A kondát őrző bátor legény azonban nem hagyta annyiban a dolgot, megkereste az óriáskígyó barlangját és megölte a fenevadat. A történtek után a nemes Garai uraság a kígyó barlangja fölé várat emeltetett, amelyet azonban nem a hős kanász legényről, hanem kedvenc disznajáról, Csesznekről nevezett el. A kígyó a Garaiak címerét uralja, de – meglátásunk szerint – semmilyen valóságtartalmat nem von le az tény, hogy a Garai család egy birtokajándékozás kapcsán 1392-ben jelenik meg a helyszínen először.

Szép Csesznek, Fotó: Mayer Jácint

A török hódoltság idején – Veszprém 1552-ben történt eleste után – Csesznek végvárrá lesz. Leghíresebb várkapitánya Wathay Lőrinc, aki kisebb ostromokat is vissza tudott verni a török seregekkel szemben, azonban Győr 1594-es oszmán kézre kerülése után Csesznek helyzete is kilátástalanná válik, és őrsége harc nélkül kivonul. Jellemző a vár további sorsára, hogy a tüzérség tökéletesedésével ezek a típusú várak már nem voltak erődítésnek használhatóak, hanem főleg elszállásolási és raktározási feladatokra alakultak át, így komolyabb ellenséges haderő előtt kiürítésük volt célravezető.

Érdemes elolvasniA magyarok Petőfiről, a románok Drakuláról ismerik: Segesváron jártunk

Csesznek utolsó aranykora az Esterházyakhoz köthető, amikor a korszerűtlen várat várkastéllyá alakítják: ekkor lesz a régi omladozó kaputoronyból barokk óratorony, a különálló délkeleti toronyra pedig még egy emeletet húznak, ahol kialakítják a levéltárat. Az Esterházyak 1780-körül elhagyták a várat, és a kényelmesebb rédei kastélyukba költöztek. A legnagyobb kárt valószínűleg az 1810-es móri földrengés okozza falaiban, majd később többször villámkár is éri, és a vár rohamosan pusztulásnak indul.

A cseszneki felső vár, Fotó: Mayer Jácint

Napnyugta utáni várvezetést tart Amberger Dániel várkapitány a cseszneki várban szeptember 16-án, szombaton 20 órától. A program időtartama egy-másfél óra. A résztvevők megismerhetik az erődítmény történetét és legendáit, mikor a rejtélyes sötétség leszáll a romokra. Körbejárhatják a falakat és megtekinthetik azokat úgy, ahogy nem mindenki láthatja. Ha szerencséjük lesz, akkor szeptemberi szarvasbőgést is hallhatnak. A programon való részvétel díjtalan, de előzetes jelentkezéshez kötött.