Milyen hely is a Boldogok szigetei, és hol van most?

A görög mitológiában számos furcsa és fantasztikus helyszín található. Az egyik ilyen helyszín a Boldogok szigetei néven ismert szigetcsoport volt. Számos ókori görög feljegyzésben szerepelnek, de mi van ezekben, illetve valóban léteztek-e az Boldogok szigetei?

A Boldogok szigetei, mint a görög túlvilág

A Boldogok szigeteinek első említése Homérosztól származik, aki az Kr. e. hetedik században írt róluk. Az Odüsszeiában egy messze nyugaton fekvő paradicsomi helyről, magyarul Élüszionról (latinul Elysimuról, magyarosan pedig Elíziumról) vagy Elíziumi mezőkről írt. A fiatalabb kortárs költő, Hésziodosz volt azonban az, aki közvetlenül beszélt az Boldogok szigeteiről.

Hésziodosz kifejtette, hogy ezek a szigetek egyfajta túlvilági életet jelentenek a görög mitológia hősei számára. Kronosz, Zeusz apja uralkodott felettük. Azt is elmondja, hogy ezek a szigetek közvetlenül az Óceánusz, a világot körülölelő folyó partja mellett voltak. Ez pedig összecseng Homérosz feljegyzéseivel, számol be a Greek Reporter.

A Kr. e. 5. század közepén író Pindar szintén megemlíti a helyet. Úgy tűnik azonban, hogy ő inkább egyetlen szigetként, mint szigetcsoportként említi. Mindazonáltal egyetért Hésziodosszal abban, hogy Kronosz uralkodik ott. Érdekes módon Rhadamanthust is Kronosz jobbkezének tekinti. Ez összeegyeztethető Homérosz Elíziumról szóló leírásával, amelyet Rhadamanthüs otthonaként említ.

A Boldogok szigeteinek állítólagos története

A szigetekről szóló források többsége nem írja le azok történetét. Van azonban egy forrás, amely némileg megmagyarázza. Ez a homályos forrás az Atlantisz nevet viseli, és a leszboszi Hellanikosz írta a Kr. e. ötödik században, azonban ennek csak néhány töredéke maradt fenn.

Az egyik legfontosabb töredék a következőket mondja ki:

“Poszeidón párosodik Kelainóval; tőlük származik Lükosz, akit apja a Boldogok szigetein telepít le, és halhatatlanná teszi.”

Ugyanez a rövid beszámoló megtalálható Apollodórosz későbbi írásaiban is. Eszerint Poszeidón az egyik fiát, Lükoszt telepítette a szigetekre. Lükosz ottani szerepéről nem kapunk tájékoztatást, de feltehetően valamilyen kiemelkedő pozíciót töltött be, akár uralkodó is lehetett. Egyébként felesleges részletnek tűnik, hogy ezt is felvegyük.

Valódi szigetekként

Bár a görög mitológia határozottan a hősök túlvilági életeként ábrázolta a Boldogok szigeteit, különböző ókori feljegyzések is megpróbálták azokat tényleges szigetekkel azonosítani. Plutarkhosz, az első századi történész például említést tett is tesz róluk. Quintus Sertorius római hadvezérről írt, aki Ibériában harcolt.

Sertorius pályafutásáról szóló beszámolójában Plutarkhosz részletes információkat közöl az Boldogok szigeteiről. Ez a beszámoló a szigeteket valós, fizikai helyként mutatja be. Állítólag Ibériától néhány napra nyugatra, az Atlanti-óceánban feküdtek. E változat szerint valójában két sziget volt. Plutarkhosz ezeket a szigeteket Afrika partjaitól mintegy 2000 kilométerre helyezi.

Plutarkhosz kortársa, az idősebb Plinius is írt a szigetekről. A természet históriájában valódi szigetekként jellemezte azokat.

Ha valódiak, hol vannak most?

Az évek során rengeteg találgatás folyt arról, hogy valódiak voltak-e vagy sem. Már az ókorban is próbálták őket valódi szigetcsoportokkal összekapcsolni. Az egyik népszerű felvetés például a Kanári-szigetek. Ezek az Atlanti-óceánban vannak, messze Afrika partjaitól.

Hasonlóképpen, Madeira és szomszédja, Porto Santo, ugyanabban a régióban van, még távolabb a partoktól. Jól illeszkednének a Plutarkhosz által adott leíráshoz, miszerint két szigetről van szó.

Azonban egyik javaslat sem veszi figyelembe a Plutarkhosz által megadott távolságot. Plutarkhosz arról tájékoztat bennünket, hogy Afrika partjaitól mintegy 2000 kilométerre voltak, ami sokkal messzebb van, mint ezek a szigetek. Ez gyakorlatilag tökéletesen megfelel az Azori-szigeteknek. Ennek ellenére nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az Azori-szigeteken az ókorban emberek laktak volna. Emiatt szinte fölösleges arra következtetni, hogy bármelyik görög író tudhatott volna róluk.

Érdemes elolvasni:

• Maja sírra bukkantak szállodaépítés közben
• Így segített a legendás rosette-i kő megfejteni az egyiptomi hieroglifákat