A felfedezésük óta a neandervölgyi embereket a modern embernél néhány lépcsőfokkal alacsonyabb rendűnek tartották. Szinte már együgyű vadállatként kezelték, aki görnyedt háttal, vastag szemöldökkel volt megáldva, és majomszerű morgásokkal kommunikált. Az evolúciós ranglétrán néhány lépcsőfokkal a modern ember alatt áll.
A genetikai és kulturális hasonlóságokat részletező számtalan felfedezés ellenére rég kihalt rokonainkat még mindig saját fajukként tartják számon, a homo neanderthalensisként. Ez a kategorizálás azonban most felborulhat egy kutatócsoport szerint. Ők az elmúlt húsz évet azzal töltötték, hogy a por- és homokrétegek között ástak Portugáliában a Gruta da Oliveira barlangban.
Különböző fajokról beszélnek, mintsem inkább különböző emberi formákról — írja a Science Alert. Diego Angelucci, a Trentói Egyetem régésze, egy nemrégiben megjelent tanulmány vezető szerzője részletezte a kérdést, aki több évtizedes kutatásokat összegez arról, hogy mi volt a neandervölgyi családok otthona több mint 71 000 évvel ezelőtt. Angelucci és csapata részletesen bemutatta a Gruta da Oliveira barlang megszállását, amelynek során a neandervölgyiek 93 000 és 71 000 évvel ezelőtt időnként farkasokkal, oroszlánokkal, barnamedvékkel és hiúzokkal osztoztak barlangi otthonukon.
Kik is voltak a neandervölgyiek?
A szétszórt kőszerszámok és állati maradványok között olyan módon elégetett csontok voltak, amelyek erős bizonyítékként szolgálnak a tűz ellenőrzött használatára. Különböző húsokat főztek, mint kecske, szarvas vagy lóhúst egy olyan tűzhelyen, amely ritkán mozdult el a helyéről. Ez egyértelművé teszi, hogy a tűz központi szerepet játszott a Gruta da Oliveira-i neandervölgyiek mindennapi életében.
Nem titok, hogy az emberfélék családfájának ágai legalább 250 000 éve nagyra értékelik tüzet. Ezen idő jelentős részében a lángokat szándékosan gyújtották meg, jól irányították. Főzés, vagy akár a melegen tartás és a ragadozók távoltartása céljából tartották kordában. A neandervölgyiek azonban már régen eltávolodtak közös ősi vonalunktól. Mire az anatómiailag modern emberek felismerhetően különváltak, és egyes feltételezések szerint több mint 800 000 évvel ezelőtt saját útjukat járták.
A maradványaikat elsőként 1864-ben egy kőfejtőben fedezték fel. Ez egy új korszak hajnalát jelentette a tudományban. Itt észlelték az első jelét annak, hogy valaha másfajta emberek is léteztek. Az angol-ír geológus, William King az anatómiai különbségek alapján azt javasolta, hogy saját fajukhoz sorolják a neandervölgyieket, amelyik hozzánk hasonlóan egyenesen állt, csak görnyedtebb, robusztusabb megjelenéssel. Ezt a rég halott, barlanglakó rokont a viktoriánus korszak antropológusai a modern emberhez képest ostobának tartották.
A felfedezések gyarapodásával és az analitikai eszközök fejlődésével a neandervölgyiekről alkotott benyomásunk fokozatosan megváltozott. Ma úgy tűnik, hogy “primitív” rokonaink szándékosan temették el halottaikat, ékszereket készítettek, és talán még művészetük is volt. Az a bizonyíték, hogy a technológiájukban gondosan használták a tüzet, csak tovább erősíti azt az érvet, hogy a neandervölgyi kultúra messze nem volt egyszerű, és sokkal inkább hasonlított a miénkhez.
Testvérek, nem unokatestvérek
“A régészek között általános egyetértés van abban, hogy tudták, hogyan kell használni a tüzet” – mondja Angelucci. Azonban egy dolog a természetes folyamatok, például a villámlás által kiváltott tűz használata, egy másik dolog pedig a tűz előállítása, fával való táplálása és főzésre, fűtésre és védekezésre való felhasználása. Pontosan nem lehet tudni, hogy hogyan is gyújthattak tüzet. Angelucci feltételezése szerint viszont ez nem sokban különbözhetett más neolitikus gyakorlatoktól.
Mivel a genetikai elemzések megerősítették, hogy a neandervölgyiek a történelem során többször is keveredtek a saját őseinkkel, a külön fajként való létezésük mellett szóló érvek csak tovább gyengülnek. Nem valószínű, hogy a homo neanderthalensis besorolása egyhamar végleg a homályba vész. A rendszertan, bármennyire is zavaros és konzervatív, továbbra is hasznos és fontos a biológia történeti megértéséhez. Mégis, a neandervölgyiek inkább testvéreink semmint unokatestvéreink.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét