Ausztrália Csernobilja: A város, amelyet letöröltek a térképekről

Nem csak Csernobil és környéke az egyetlen hely a világon, ahova túl veszélyes menni a szennyezettség miatt. Ausztrália nyugati vidékein is található egy hely, amelynek a neve Wittenoom. Erre a helyre túl veszélyes menni a mai napig is, és ez lett a legnagyobb szennyezett terület a világ déli féltekén. 

Wittenoom egykoron egy nyüzsgő bányaváros volt, amely Perth városától 1420 kilométerre található. Mára a helyszín és környéke szennyezetté van nyilvánítva, amely egy 50000 hektáros területet jelent. A város a kék azbeszt bányászata miatt vált lakhatatlanná.

A bányászati folyamatok 1939-ben kezdődtek, előtte csak pásztorok használták a területet. Először a Yampire-szurdokban kezdtek bányászni, majd 1943-ban megkezdődött a bányászat a Wittenoom-szurdokban is. 1947-ben egy cégváros került létrehozásra, amely az 50-es évekre a régió legnagyobb városává nőtte ki magát. Ez az információ ne tévesszen meg senkit. A város lakossága 1961-ben érte el a csúcsot. Ekkor 881 személy tartózkodott a településen.

Wittenoom volt Ausztrália egyetlen kék azbeszt ellátója. Azonban 1966-ban bezárták a bányát, mert nem volt nyereséges, illetve az azbeszttel kapcsolatos egészségügyi aggodalmak folyamatosan nőttek. A város mára egyáltalán nem kap semmilyen kormány által biztosított szolgáltatásokat. 2006-ban Nyugat-Ausztrália kormánya visszavonta a város hivatalos státuszát, ezzel lényegében megszüntetve a települést.

2007-től kezdve a várost nem jelölik hivatalos térképeken, és útjelzések sem mutatják az odavezető utat. Ezenkívül az utakat lezárták, hogy az emberek véletlenül se tévedhessenek a szennyezett területekre. A város teljes lezárására 2013-ban került sor, így a területre való belépés korlátozott. A lezárás ellenére egészen 2022-ig két lakója még volt a városnak. 2023-al pedig megkezdődött a város épületeinek lerombolása.

Mitől olyan veszélyes a kék azbeszt?

Az azbeszt egy olcsó és bőségesen elérhető nyersanyag, amelyet már évezredek óta használ az emberiség. Az 1800-as évekig nem kezdődött meg a nagy mennyiségű kitermelése. Az ásvány szilikát alapú, amely hosszú szálakból áll, ezek pedig csomókba tömörülnek, de könnyedén szétszedhetők a csomók.

Az azbesztet nem véletlenül használták évezredeken át. Remek szigetelőanyag, amely rendkívül erős, elnyeli a hangot, és ellenáll a hőnek, tűznek, elektromosságnak, illetve a korrodáló vegyianyagoknak.

Valójában 6 különböző azbeszt létezik, és mindegyiknek más a hatása. Azonban a kék azbeszt a legveszélyesebb, mivel a szálai hosszúak és élesek. Ezen tulajdonságai miatt rendkívül könnyű belélegezni a szálakat, amelyek belülről sérüléseket tudnak okozni a szervezetben. Belélegzés esetén az apró szálak beragadnak a szövetekbe, amely rongálja ezeket. Ez gyulladáshoz vezet, amely későbbiekben, hosszabb kitettség esetén évek múlva egészségügyi gondokhoz vezet. Egyértelműen a tüdőre gyakorolja a legnagyobb hatást az azbeszt, így a belélegzés a legnagyobb kockázat.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Mégsem vörös homokkőből készült a Stonehenge oltárköve – de akkor vajon miből?
• New Yorkban mutatták be premier előtt a Semmelweis című romantikus történelmi drámát