Varázslattal “befolyásolta” az időjárást az ősi dél-amerikai kultúra
A bolíviai hegyvidék hideg, zord vidékén található különös, kör alakú építmény egykoron olyan rituáléknak adhatott otthont, amelyek célja a régió ellenséges éghajlatának irányítása volt.
Legalábbis ezt állítják annak tanulmánynak a szerzői, akik a szokatlan, a spanyolok előtti szertartási központ felfedezéséről számoltak be.
Mint mondták, az építmény nem hasonlít az Andokban valaha talált egyetlen lelethez sem.
Ahogy az az IFLS beszámolójában áll, a romra egy régészeti kutatás során bukkantak Carangasban, amelyet a kutatók úgy írnak le, mint “az Andok középső-déli Altiplano egy olyan régióját, amelyet rendkívül száraz és hideg éghajlat jellemez”. Miután a szerzők 135 figyelemre méltó ősi kegyhelyet azonosítottak a területen, azt állítják, hogy ezen a barátságtalan pusztaságon egykor pezsgő vallási élet folyt.
Míg a felföldnek ezen a távoli részén ennyi, szertartásokhoz használt építmény jelenléte önmagában is némileg váratlan, a kutatók a továbbiakban kifejtik, hogy “egy központ kiemelkedik a többi közül”.
A Waskiri nevű létesítmény “nagy méretei, kialakítása és szabályossága több, mint meglepő” – írják.
A chilei határ közelében található Waskiri a leírás szerint “lenyűgöző kör alakú építmény”, amely 39 egymás mellé helyezett körgyűrűvel rendelkezik. Ez a külső rész egy központi teret vesz körül, amelyben a késő középkorból származó kerámiákat találtak.
E leletek alapján a kutatók úgy vélik, hogy az építmény valamikor 1250 és 1600 között volt használatban.
A tanulmány szerzői a táj egészének elemzése során megjegyezték, hogy Waskiri a jelek szerint egy vonalban van más ősi andoki szent helyekkel, a wak’as-okkal. Ezek közé tartoznak a szent hegyek, a védőhegyek és a fontos ősök mumifikálódott maradványait tartalmazó temetkezési építmények.
Ezt a “vallási kartográfiát” figyelembe véve a kutatók szerint a Waskiri és más közeli építmények szerepet játszhattak a „spirituális rend fenntartásában”, mégpedig „az időjárás irányítása révén”.
“A vallási terek koncentrációja az Altiplano e régiójában azzal a hittel magyarázható, hogy a védőistenségek képesek voltak szabályozni az amúgy szélsőséges éghajlati viszonyokat, mivel a hőmérséklet vagy a csapadékmennyiség kis eltérése az összes termés elvesztését vagy az állatállomány pusztulását okozhatta” – mondták a kutatók.
Érdekes módon, bár Waskiri korábban soha nem szerepelt a régészeti feljegyzésekben, úgy tűnik, hogy egy Bartolomé Álvarez nevű spanyol pap hivatkozott az épületegyüttesre, aki az 1580-as években Carangasba utazott. A helyszínen zajló szertartásokat Álvarez úgy írta le, hogy a résztvevők “ünnepélyes részegségben” léptek be az általa “a pokol házának” nevezett helyre.
Ez is érdekes lehet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
