Úgy néz ki rossz hatással vagyunk közeli rokonainkra, ugyanis már a csimpánzok is emberekhez hasonlóan háborúznak. A háborúzás alapvetően szokatlan az állatvilágban, hiszen csak pár kivételes faj szokott tényleges háborúkat vívni. Úgy látszik a csimpánzok is csatlakoznak a hadviselő fajok csapatához.
Nyugat-Afrika erdeiben a csimpánzok soha nem látott viselkedést mutatnak. A kémkedéshez egyes csimpánz csoportok magaslatokra vonulnak, hogy jobban fel tudják mérni a terepet, és információt gyűjtsenek. Miután az információgyűjtés megtörtént a csimpánzok megvitatják, mi legyen a következő lépésük. Ez ismerős lehet, hiszen az emberek már a kezdetektől fogva hasonló módon háborúznak. Azonban a csimpánzoknál ez az első eset, hogy ilyesfajta háborús stratégiákat vetnek be — írja az IFLS.
A rendkívüli megfigyelésre Elefántcsontparton került sor a Taï Nemzeti Parkban. Egy három éven át tartó kutatás során kellő anyagot gyűjtött a Cambridge-i Egyetem, hogy publikálják felfedezéseiket.
Háborúzó csimpánzok
A csapat GPS megfigyeléseket végzett, amelyekben 21 000 órának megfelelő anyagot tudtak összegyűjteni. A megfigyelések során, két szomszédos nyugati csimpánz csoportot figyeltek meg, amely összes 58 főemlőst jelent. A két csoport területe határos egymással, és sokszor harcolniuk kell az elérhető nyersanyagokért. Ezek az összecsapások sokszor erőszakosak, és rendes háborúkat idéznek. A kutatásból kiderül, hogy a csimpánzok rendszeresen őrjáratoznak határaikon, hogy megerősítsék és biztosítsák területüket.
Az őrjáratokat általában kisebb csoportokban végzik, és gondosan ügyelnek rá, hogy közel maradjanak egymáshoz, illetve ne keltsenek túl nagy zajt. Egyszerre mozognak, mintha vadásznának — mondta dr. Sylvain Lemoine, a tanulmány főszerzője. A közös dolog ezekben az őrjáratokban, hogy a csimpánzok magaslatokra vonulnak, és onnan közelítik meg a határokat, illetve a helyeket, ahol a csaták lezajlanak. Viszont, mikor a csatából hazatérnek, ezeket az útvonalakat elkerülik, és inkább laposabb területeken közlekednek.
A csaták előtt mindig a megszerzett információk alapján döntenek a következő lépésről. Miután kifigyelték riválisaikat, a támadás lehetősége 40 százalékkal megnőtt, ha az ellenfelek 500 méteren belül voltak, és 50 százalékkal, ha 1000 méteren belül voltak. Ha pedig 3000 méternyire kerültek az ellenségtől, akkor az ellenséges területre való behatolás esélye 60 százalékkal nőtt meg. Ilyen számítások elvégzéséhez fejlett kognitív képességekre van szükség. Ezek az események betekintést engedhetnek a korai emberek hadviselésének világába is.
A területi adottságok kihasználása az evolúciós folyamatokban mélyen van kódolva. Ezekben az apróbb összecsapásokban a háborúk előzményeit láthatjuk, amelyek betekintést engedhetnek a korai emberi hadviselés világába.
Hasonló összecsapások, szeparatizmus, gyilkosságok és árulás már más esetekben is megfigyelhetők voltak. Ilyen volt például a Gombe csimpánz háború 1974 és 1978 között.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Forrás: