Rengeteg új dolog derült ki Izrael egyik legfontosabb régészeti lelőhelyéről

A régészek radiokarbonos kormeghatározást végeztek Tel Gezerben, Izrael egyik legfontosabb bronz- és vaskori lelőhelyén.

Tel Gezer a Júdeai-hegység lábánál, a Shfela régió határán található. A lelőhelyet először a Kr. e. 4. évezred vége felé foglalták el, amikor barlangokat vájtak a sziklába lakóhely gyanánt, derül ki a Heritage Daily beszámolójából.

Jelentősebb letelepedésre az Kr. e. 2. évezred első felében került sor, amikor egy masszív kőfallal és tornyokkal körülvett, megerősített kánaáni város épült.

A település jelentős vallási központtá fejlődött, amelyet a menhir nevű kiemelkedő állókövek jelenléte jellemez. Ezeket a egy oltárszerű építmény mellett állították fel, amelyet valószínűleg az italáldozatokkal kapcsolatos szertartásokhoz használtak.

A várost tűzvész pusztította el, amely valószínűleg a III. Thotmesz egyiptomi fáraó (uralkodott Kr. e. 1479 és 1425 között) által vezetett katonai hadjárat során történt. A város legkorábbi dokumentált említése egy a meghódított területeket felsoroló feljegyzésig nyúlik vissza, és Thotmesz karnaki templomában található.

Izrael talán legjelentősebb régészeti lelőhelye

A város egészen a római korig jelentős stratégiai jelentőséggel bírt, köszönhetően előnyös fekvésének az Egyiptomot Szíriával, Anatóliával és Mezopotámiával összekötő ősi tengerparti kereskedelmi útvonal, valamint a Jeruzsálembe és Jerikóba vezető útvonal kereszteződésében.

A PLOS ONE folyóiratban megjelent új tanulmányban a régészek radiokarbonos kormeghatározással vizsgálták, hogy a régészeti leletek milyen mértékben felelnek meg az írott forrásokból származó történelmi eseményeknek.

Tel Gezer egyes fázisainak időrendjét elsősorban a kerámia stílusok összehasonlításán és az egyiptomi és asszíriai politikai történelemmel való kapcsolatukon alapozták.

Lyndelle Webster, az osztrák tudományos akadémia régésze elmondta: “Több mint 75 mérést végeztünk elszenesedett magvakon, amelyek több települési és pusztulási rétegből származnak. A késő bronzkori és vaskori rétegekből származó 35 mérés eredményei a Kr. e. 13-9. századra datálódnak. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy először helyezzük el Gezer történetét egy fix idővonalon.”

Az eredményekben olyan történelmi eseményekre is hivatkoztak, mint a pusztítás, új épületek építése vagy az erődítményfejlesztés esetei, amelyek további kontextust biztosítanak.

A vizgsálat azt mutatta, hogy a város Kr. e. 1200 körül pusztult el. Valószínűleg az egyiptomi fáraó, Merenptah hódító hadjáratával összefüggésben, vagy a késő bronzkori összeomlás következtében, amely a regionális hatalmak gazdasági hanyatlását hozta magával.

A tanulmány hozzájárul a filiszteus kultúra datálásához is, amely a közeli tengerparti síkságon alakult ki, és amelyről ma úgy gondolják, hogy a Kr. e. 12. század közepén befolyásolta a Tel Gez környéki régiót.

Érdemes elolvasni:

• Rég elveszett, titokzatos nyelvet találtak az ősi fővárosban
• Ősi szárnyas péniszt találtak Magyarország mellett