A mesterséges intelligencia és a külpolitika

A mesterséges intelligencia az elmúlt évek során meglehetősen gyakran jelent meg mind filmekben, mind irodalmi művekben, és rengeteg cikk jelent meg a témával kapcsolatban. Ebben a cikkben egy olyan területtel fogok foglalkozni, amiről eddig viszonylag kevés cikk jelent meg, ez pedig az MI és a külpolitika kapcsolata.

Ehhez először érdemes tisztázni a mesterséges intelligencia és a külpolitika fogalmát.

Mesterséges intelligenciának nevezzük a technológiák olyan rendszerét, amely lehetővé teszi a számítógépek számára, hogy különböző fejlett funkciókat hajtsanak végre – ebbe beleértve azt, hogy lássa, megértse, és le is tudja fordítani a beszélt és az írott nyelvet, elemezze az adatokat, ajánlásokat tegyen és így tovább.

Az MI az innováció egyik fő mozgatórugójának tekinthető a modern számítógéphasználat terén, hiszen értékfelszabadító erővel bír a magánszemélyek és vállalatok számára egyaránt. Ilyen például az optikai karakterfelismerés (OCR), amely mesterséges intelligenciát használ különböző képekben és dokumentumokban lévő szövegek és adatok kinyerésére, a strukturálatlan tartalmakat üzleti szempontból megfelelő, strukturált adatokká alakítja, illetve értékes információk feltárására is használható.

A külpolitika a nemzeti kormányok stratégiája, melyet a más államokkal való diplomáciai interakciók és kapcsolatok irányítására használnak.

Egy állam külpolitikája visszatükrözi annak értékeit és céljait, emellett segít megvalósítani az ország gazdasági és politikai céljait a globális színtéren. Megfigyelhető egyébként, hogy a külpolitikák keretében sokszor kiemelt figyelmet fordítanak a nemzeti és nemzetközi biztonságra, továbbá segítenek meghatározni, hogyan lép kapcsolatba az ország egy nemzetközi szervezettel (például az ENSZ-el), és más államok állampolgáraival.

A külpolitikán belül több területen is hozhat változást az MI. Ilyenek például a politikai döntéshozatal, a diplomácia, a két-és többoldalú kötelezettségvállalások, nemzetközi szervezeteken keresztül történő fellépések, találkozók és partnerségi megállapodások, támogatásnyújtás, adatgyűjtés és -elemzés.

A téma széleskörűsége miatt igyekszem egy-egy konkrét területet kiválasztani és elemezni – a gazdaságpolitika és a diplomácia kapcsolatát a mesterséges intelligenciával.

A gazdaságpolitika kapcsolata az MI-vel

A gazdaságpolitikai döntéshozatal folyamatában jelenleg is használják az MI-t; az egyes szakaszokban különböző módokon bizonyulnak hasznosnak, viszont összességében megállapítható, hogy a hatékonyságnövelés, a közszolgáltatások minőségének javítása és az adminisztrációs feladatokon való időspórolás is idetartozik.

Emellett abban is segítségére lehet a döntéshozóknak, hogy hatékonyabb szabályozást hozzanak létre, jobb döntéseket hozzanak, illetve, hogy javítsák az érdekelt felekkel való kommunikációt és így tovább.

A napirend meghatározása során képes támogatni a döntéshozókat a választóikat érintő legkritikusabb kihívások meghatározásában nagy adathalmazok elemzése által. Az MI-elemzések által feltárt minták iránymutatást és informálást adnak a döntéshozóknak a napirendi prioritások meghatározásához.

Ezt követően, a döntés megfogalmazásához szintén közvetlenül hozzájárul, mégpedig bizonyítékalapú betekintés nyújtása által. Ebben a szakaszban a mesterséges intelligencia előrejelző képessége hasznos eszköz lesz a gazdaságpolitika valószínűsíthető hatásainak, valamint a szakpolitikai költségek és előnyök előrejelzésében, illetve a célcsoport megfelelő azonosításában.

A harmadik lépcsőfok, a döntéshozatal esetében az MI szimulátorként szolgálhat a gazdaságpolitikák lehetséges hatásainak tesztelése és előrejelzése során.

A döntés végrehajtása kapcsán is előnyös lehet a döntéshozók számára a mesterséges intelligencia, ugyanis az automatizáción, a gyors adatfeldolgozáson, a valós idejű elemzésén keresztül javíthat a politikák minőségén, hatékonyságán és végrehajtásán egyaránt.

Az értékelés fázisában a döntéshozóknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az általuk meghozott döntések ténylegesen hatékonyak, és eredményesek-e a kívánt cél eléréséhez. Az MI előmozdíthatja a szakpolitikai ciklus értékelési szakaszát azáltal, hogy gyorsabb és pontosabb adatokat szolgáltat, amelyekkel értékelni lehet a szakpolitikák hatásait.

Azonban itt azt is érdemes hozzátenni, hogy a fentieken túl a mesterséges intelligencia számára idegen az igazságosság, a jogszerűség, valamint a méltányosság – mivel ezek eredendően emberiek.

A gazdaságpolitikán kívül természetesen a külpolitika más területein is eredményes lehet a mesterséges intelligencia használata. Ilyen terület például a diplomácia is.

Diplomáciai kapcsolódási pontok

A diplomácia a külügyek, államközi kapcsolatok intézése; az erre hivatott állami apparátus.

A koronavírus járvány következtében számos miniszteri, valamint államfők közötti találkozó online került megrendezésre. Nemzetközi szervezetek – mint például az ENSZ – lehetővé tették az elnökök számára az online felszólalást.

Az internet adta lehetőségek és a digitális technológia alkalmazása nem tekinthető újkeletűnek. A politikai környezetben való megjelenésük, ahol mindent áthat a diplomáciai protokoll és a titoktartás is, viszont aggodalomra adhat okot.

Talán az egyik ilyen az ún. deepfake technológia használata egy konkrét személy megjelenésének, kinézetének digitális megváltoztatására. Mesterséges intelligencia használatával emellett a hang utánzása is lehetséges.

A digitális felületek használata a diplomáciai folyamatok során – mint például a tárgyalások, a kapcsolatépítés, és az információcsere – egy teljesen új területet hozott létre: ez a digitális diplomácia területe.

A diplomácia digitalizálása különböző területeken történik. Ezáltal a minisztériumok és politikusok létrehozhatják profiljaikat az egyes közösségi média-felületeken, ahol megosztják véleményüket meghatározott kérdések kapcsán. Emiatt már nem szükséges hivatalos tájékoztatást kérni a külügyminisztériumtól. A diplomaták is gyakran osztják meg álláspontjaikat online, ami félig hivatalosnak tekinthető.

A ChatGPT megjelenésével rengeteg cikk jelent meg a diplomácia jövőjével kapcsolatban. A diplomaták a mesterséges intelligenciát használhatják például munkájuk egy részének automatizálására, mint például a sajtóközlemények elkészítésére. Egy másik lehetőség, hogy az elkészített információkat egyidejűleg megosszák különböző felületeken – „one click” – ami leegyszerűsíti és felgyorsítja a folyamatot.

Fontos megjegyezni, hogy manapság a felhasználók közvetlenül az okostelefonjukon jutnak hozzá az internetről származó információkhoz. Habár, mint sok más esetben, ez sem kockázatmentes.

Bár a mesterséges intelligencia használható ötletek létrehozására, hátránya lehet, hogy az információs folyamatok titkossága kapcsán kételyek merülhetnek fel – ez pedig aggodalomra adhat okot a személyes információk, a diplomáciai dokumentumok és a titkos ügyek kapcsán. Mindezeken felül a diplomácia nyelvezete meglehetősen érzékenynek tekinthető a használt szavak és kifejezések kapcsán. A program által generált szövegek nyelvtanilag lehetnek helyesek, de a diplomácia szempontjából sokszor elfogadhatatlannak bizonyulnak.

Mivel az emberi agy képtelen minden információt megjegyezni, így a diplomáciai területen történő információgyűjtés és rendszerezés mindenképpen hasznosnak tűnhet. Illetve ha egy politikai tisztségviselő hivatalos forrásokból gyűjt információt, ezzel leegyszerűsíthetőek a munkafolyamatok; és még a nyilvános megkeresések, valamint a legfontosabb kérdések meghatározása is gyorsabban intézhető.

Értékelés

Összességében megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia emberi beavatkozás nélkül, önálló döntések meghozatalára és végrehajtására képtelen. Azokat a feladatokat tudja végrehajtani, amelyekkel az emberek megbízzák. A globális politika mesterséges intelligencia vagy számítógépes programok általi regulációjának lehetősége kitenné az emberiséget a digitális totalitarianizmusnak, ahol a biztonság és az emberi jogok veszélybe kerülnének.

Ebből kifolyólag a mesterséges intelligenciára vonatkozó jogi szabályozás megléte szükségszerű.

Ezen túlmenően az algoritmusokat a végrehajtás előtt etikai és politikai értékelésnek kell alávetni.

A mesterséges intelligencia ilyen gyors mértékű fejlődése miatt nem látható át, hogyan lesz használható a jövőben a külpolitika területén, annyi viszont biztos, hogy még egy jó ideig, vagy egyáltalán nem lesz használható önállóan minden egyes külpolitikai folyamat során.

Források:

https://cloud.google.com/learn/what-is-artificial-intelligence

https://online.york.ac.uk/what-is-foreign-policy/

https://www.stiftung-nv.de/de/publikation/artificial-intelligence-and-foreign-policy#collapse-newsletter_banner_bottom

Andrea Wirjo, Sylwyn Calizo Jr., Glacer Niño Vasquez and Emmanuel A. San Andres: Artificial Intelligence in Economic Policymaking (in: APIC Policy Support Policy Unit, Policy Brief No. 52, November 22)

https://www.e-ir.info/2023/08/01/artificial-intelligence-and-digital-diplomacy/#google_vignette

Szerző: Ivánka-Tóth Barbara