De nem úgy, ahogy gondolod. Egy kutatás azt vizsgálta, hogy mennyit mozognak az amerikai, brit gyerekek, illetve egy kongói halászó-vadászó közösség gyerekei.. Megdöbbentő adatok jöttek és választ is adnak néhány modern népbetegségre, illetve arra, hogy vajon megérte-e nekünk, embereknek letelepedni, előbb mezőgazdasági munkát, manapság pedig ülőmunkát végezni. Szervezetünknek ez utóbbi ugyanis – bármily furcsa – megterhelő. Lehet, hogy még a vadászatnál, halászatnál is jobban.
A letelepedés hátrányai
Yuval Noah Harari Sapiens című könyvében egy egész fejezetet szentel az ember letelepedésére és ennek káros hatásainak bemutatására. Például arra, hogy egészségileg a megtelepedés és a kemény – valamint kiszámíthatatlan – mezőgazdasági munka hogyan hatott negatívan ránk. Halászó-vadászó elődeink nemcsak szabadabban, de egészségesebben is éltek, ráadásul sokkal jobban ismerték a környezetüket, mint mi, iskolákban pallérozódó kései utódok.
Harari szerint ezt nyilván nem gondolta annak idején végig senki, egyszerűen a földművelők egyre többen lettek és kiszorították a halászó-vadászokat az élőhelyükről és így előbb-utóbb mindenki földművelő lett. Vagyis majdnem. Földünk néhány eldugott szegletében még azért találunk ilyen ősközösségeket. Egy új kutatás pedig éppen egy ilyet vizsgált és hasonlított össze amerikai és brit polgárokkal.
Az alapkérdés ugyanis az, hogy korunk számos civilizációs betegsége (magas vérnyomás, B-típusú diabétesz, szívbetegségek) miért nincsenek jelen a halászó-vadászó közösségekben?
Rengeteget ülünk, a gyerekeink is
Kutatások bizonyítják, hogy a teljesen ülő tevékenységekkel teli élet elképesztően egészségtelen. Nagyjából minden nyolcadik halálnak ez az oka. A rendszeres testmozgás nagyjából 7 évvel növelheti meg a várható élettartamot. Csakhogy a trend azt mutatja, hogy aki gyerekkorában keveset mozog, az bizony lusta felnőtt is lesz később. A mozágscsúcs nagyjából 5 éves korban van, azután egy egyre laposodó vonal látható a kutatásokban, ami felnőtt korban sokak esetében teljesen kiegyenesedik lerövidítve az egészséges élet hosszát.
A korábbi kutatások pedig nem fókuszáltak a gyermekekre ennek kapcsán. Így adódik a kérdés, hogy vajon mennyit mozog a gyermek egy halászó-vadászó. Egy tanzániai törzsben nagyjából 15-ször többet, mint egy átlag amerikai. Nem is szenvednek túlsúlytól, szívbetegségektől vagy éppen 2-es típusú cukorbetegségben.
Ezzel szemben a magas jövedelmű közösségekben 80%-a a gyerekeknek nem mozog eleget.
A legújabb, még nem lektorált kutatás három közösséget vizsgált: amerikai, brit és BaYaka gyerekeket a Kongói Köztársaságból. Mindre csuklós viselhető gyorsulásmérőt raktak.
Az eredmény minden várakozást felülmúlt: a BaYaka gyerekek nemcsak sokkal aktívabbak, de a felnőtté válás során egyre aktívabbakká válnak, szemben amerikai és brit társaikkal.
Mi a megoldás?
Talán mégis Bart Simpsonnak van igaza: az iskola tényleg megbetegít, írja az iflscience.com. A kutatók ezt úgy fogalmazták meg, hogy a BaYaka és a magas jövedelmű közösségek összehasonlításának eredménye arra utal, hogy a rendszerszerű oktatás növeli a gyerekek inaktivitását, gátolja autonómiájukat azzal, hogy folyamatos ülőmunkára kényszeríti őket. Ez pedig negatív hatással van mind a gyerekek boldogságára, mind pedig a mentális egészségükre.
És a megoldás? A BaYaka gyerekek saját maguk választják tevékenységüket és nem kell ülniük. A napi tevékenységükből hiányzik a rigorózus iskolai elfoglaltság, ám egyensúlyt tart fenn szabad játék, ételkeresés (kvázi munka) és pihenés között. Nagyjából erre szolgál egyébként az erdei iskola vagy kültéri iskola program is.
Olvass tovább nálunk hasonló cikkeket, ezeket ajánljuk:
