Hogyan omlott össze egy olyan fejlett civilizáció, mint a maja?

1839-ben John Lloyd Stevens egy új expedícióra indult Honduras sűrű dzsungelébe, motivációul pedig egy fényűző maja város, Copan és a róla szóló mesék szolgáltak. Az általa felfedezett romok rejtélyesek voltak. Egy elhagyatott, titokzatos faragványokkal és bonyolult templomokkal díszített várost talált.

A korai tudósok a majákat békés csillaglesőkként ábrázolták, ezt az ideát a kortárs régészek azonban megdöntötték. A legújabb ásatások, különösen Copanban, más valóságot tártak fel. A megszépített idillel ellentétben Copan hieroglifái háborúról, véres rituálékról és emberáldozatokról mesélnek, derül ki az Ancient Origins beszámolójából. A maják, mint minden civilizáció, véres konfliktusokba keveredtek, illetve az uralomért és a hatalomért küzdöttek. A technológiai fejlettségnek hála az alkalmazott ásatási technikák, mint például a bonyolult alagútépítés, anélkül tárták fel a város titkait, hogy jelentős károkat okoztak volna.

Copan templomaiban a valaha talált legnagyobb sírkamrák voltak, amelyek magas rangú személyek, talán királyok személyazonosságát őrzik, tovább fokozva a rejtélyt. A maja feliratok egykoron szinte megfejthetetlennek tűntek, mára azonban a belőlük kinyert információ meghatározza az ősi civilizációról alkotott képünket. Vérontással járó szertartások, kozmikus jelentőségű labdajátékok és művészeti csúcsok jellemezték társadalmukat.

A királyok és alattvalók közötti vérszerződés azonban nem tudta megvédeni Copant a belső viszályoktól és az összeomlástól. A nagy Hieroglifikus Lépcső bár történelme lenyűgöző, elrejti az alatta gyengülő alapokat, ami egy belső konfliktusoktól és külső nyomástól szenvedő fejlett társadalom hanyatlásának metaforája.

Érdemes elolvasni:

• Újjáépítik vagy szétbarmolják hazánk egyik legősibb templomát? Íme a látványtervek
• Egy lesajnált lelőhely átírja az ókori Rómáról alkotott képünket