Hálózattudomány a Manhattan-terv tudósai közötti kapcsolat felderítésére
A Manhattan-terv egy szupertitkos program volt, amely a II. világháború idején, az első atombombák fejlesztése során érte el csúcspontját. Ebben a titkos és ellentmondásos kutatási vállalkozásban számos tehetséges és elismert tudós vett részt, mint például J. Robert Oppenheimer is (az ő munkásságáról készült a közelmúltban a nagy népszerűségnek örvendő Oppenheimer című film is).
Janosov Milán szerepe e tekintetben
Janosov Milán, a Geospatial Data Consulting alapítója nemrégiben a hálózattudományban gyökerező módszerekkel feltérképezte a Manhattan-tervben részt vevő tudósok közötti kapcsolatokat.
A hálózat, vagy adattudomány egy olyan kutatási terület, amely feltérképezi az emberek közötti bonyolult kapcsolatokat egy csoporton belül vagy a hálózati rendszerek egyes részei között.
(A kutatás az arxiv.org-on jelent meg, és elérhető itt: https://arxiv.org/abs/2310.01043 ).
Janosov elárulta, hogy egy ideje dolgozik már közösségi hálózatokkal, és szokatlan adathalmazok feltérképezésével, illetve, hogy az Oppenheimer című film megnézését követően döntött úgy, hogy kibogozza a társadalmi kapcsolatok hálóját, valamint vizsgálja, milyen együttműködések valósultak meg a Manhattan-terv keretén belül – amelyről úgy gondolta, hogy az emberiség történetének egyik legjelentősebb és leghatásosabb tudományos együttműködése.
Milyen hatással volt az Oppenheimer című film a közvéleményre, és a kutatásokra?
A nagy népszerűségnek örvendő film júliusi bemutatóját követően a Manhattan-terv, és az atombomba kifejlesztéséhez kapcsolódó kutatások iránt újra széleskörű érdeklődés alakult ki.
A Manhattan-tervben részt vevő egyes tudósok közötti kapcsolatok feltérképezéséhez Janosov először összegyűjtötte a Nobel-díjasok Wikipedia-oldalait – majd pedig ezeket az oldalakat egy adatkészletbe foglalta. Ezt követően nyelvfeldolgozási technikákkal elemezte az ezeken az oldalakon szereplő szövegeket.
A vizsgálat lényege
„Ez a megközelítés lehetővé tette annak számszerűsítését, hogy az egyes díjazottak oldalain milyen gyakran hivatkoznak másokra” – mondta Janosov. „Ez volt minden, amire szükségem volt ahhoz, hogy felépítsem a hálózatot, amelyben minden egyes tudós egy csomópont volt, amely a Wikipédia említései és hivatkozásai alapján kapcsolódott össze. Például Oppenheimer Wikipédia-oldalán tízszer szerepel Enrico Fermi, ez azt jelenti, hogy a két tudós között szoros volt a kapcsolat.”
A Janosov által készített térkép a Manhattan-projektben részt vevő leghíresebb tudósokat pontokként, az e tudósok közötti kapcsolatokat pedig a pontokat összekötő vonalakként ábrázolja. Ezek a pontok, és vonalak egy bonyolult kapcsolati hálót hoznak létre, kiemelve az akkoriban szorosan együttműködő kutatói köröket.
„Érdekes látni, ahogy a hálózat közösségi struktúrája által hogyan körvonalazódnak a különböző osztályok, és a projektekben dolgozó, történelmileg jól ismert klikkek – mint például az Elméleti Osztály Feynmannal vagy a második világháborús menekültek Borh körül.” – mondta el Janosov, akinek a kedvenc része a magyar tudósokkal kapcsolatos, akiknek köre a „Marslakók” becenevet kapta. Ebbe a körbe Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, és Neumann János is beletartozott: mindannyian fontos szerepet játszottak az atombomba kifejlesztésében.
A Janosov által készített színes térkép az egyik legújabb példa arra, hogy a hálózattudomány mennyire értékes lehet az emberi kapcsolatok ábrázolásában és a sok kölcsönhatásban lévő összetett rendszer vizuális térképének létrehozásában.
„Jelenleg leginkább a várostervezéssel, a térinformatikai adatokkal és a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre összpontosítok.” – jelentette ki Janosov. „Egy kulcsfontosságú kérdést is vizsgálok ezen a területen, ahol a hálózattudomány is megfelelően alkalmazható”.
Janosov Milán vonatkozó kutatása a Decoding the Manhattan Project’s Network: Unveiling Science, Collaboration, and Human Legacy-ban olvasható (arXiv, 2023, DOI: 10.48550/arxiv.2310.01043)
Érdemes elolvasni:
- A chatbotok a jövő matematikusai? Több évtizedes problémát oldott meg a MI
- Rémisztően pontosan eltalálja a mesterséges intelligencia, hogy mikor halunk meg
Source: https://phys.org/news/2023-12-manhattan-scientists-network-science.html
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét