Melyik volt a legtávolabbi hely, ahová valaha is eljutottak a vikingek?

A vikingek évszázadokon keresztül kiterjedt hajózásaik és felfedezéseik során számos távoli helyre jutottak el. Bár elsősorban Észak-Amerikáig, Új-Fundlandig terjedtek az utazásaik, felmerül a kérdés, hogy vajon eljutottak-e Afrikába, a Közel-Keletre vagy Ázsiába is?

A vikingek fő motivációja alapvetően a hatalom és a gazdagság volt, írja a LiveScience. Alexandra Sanmark, a skóciai Felföldi és Szigeti Egyetem középkori régészprofesszora szerint a vikingek tisztában voltak azzal, hogy mi történik Angliában és a kontinensen. Tudták, hogy kereskedéssel gazdagodhatnak, de eljött az idő, amikor rájöttek, hogy nincs szükségük további kereskedésre. Egyszerűen csak elvették, ami kellett nekik.

A viking korszakban, Kr. u. 793-tól 1066-ig, fiatal férfiak szervezett flottái indulnak portyázni a nyári hónapokban, majd ősszel visszatértek gazdag zsákmányaikkal. Ami nagy változás volt, hogy az idő előrehaladtával ezek a hódítók letelepedtek az új területeken, családokat hoztak magukkal, és létrehoztak állandó településeket és fontos kereskedelmi útvonalakat.

“A vikingek időnként hatalmas területeket uralnak, de Cnut király északi-tengeri birodalma kivételével nem alakult ki birodalom. A régészek a kalózkirályság elnevezést használják, hiszen különálló hadúrok vagy vezetők működtek együtt, időnként hatalmas seregekkel, máskor kisebb, független csoportokban. Mindez a személyes hatalomról és gazdagságról szólt, nem pedig nemzeti büszkeségről”,

mondta Ellen Nӕss, a norvégiai Oslo Kulturális Történeti Múzeum régésze.

Vikingek első kalandozásai

A korai nyugati expedíciók Észak-Skóciába vezettek, ahol a vikingek könnyedén legyőzték az őslakosságot és létrehoztak településeket. Az utak tovább folytatódtak a Hebridákra, a Feröer-szigetekre, és 870-re Izlandra is megérkeztek.

Vikingek Grönlandon és még messzebb

Az igazán lenyűgöző esemény 1000 körül történt, amikor átkeltek az Atlanti-óceánon, Grönland délnyugati részébe érve. Végül eljutottak Új-Fundland L’Anse aux Meadows településéig, ami Norvégiától hihetetlen 3900 kilométerre feküdt. Bár a vikingek nem maradtak sokáig észak-amerikai településükön, ezt a tengerészeti bravúrt mindenki elismeri a világon.

Nӕss elmondta:

“Grönland fontos volt a vikingek számára, különösen az Új-Fundlandi utazásokhoz. Ott vadászhattak rozmárra, amely értékes kicnsnek számított a csontfogak és a bőr miatt.”

Egy 2023-as Antiquity című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vikingek még Észak-Amerikából is hoztak nagyméretű fákat, amelyeket grönlandi településeik építéséhez használtak.

Bár nem tisztázott, miért szűnt meg a település Új-Fundlandon, Nӕss szerint, “a terület messze esett az őshazától, és az ottani erőforrások hasonlók voltak, mint amiket otthon találtak. Ezért nem volt igazi motiváció a további felfedezésekhez.”

Keletre tekinttek

A vikingek keleti terjeszkedése más természetű volt. A viking harcosok a Balti-tengeren átkelve, kelet-európai és oroszországi belvízi folyókon keresztül jutottak el Kijevig és Novgorodig a 900-as években. Innen haladtak a Bizánci Birodalom irányába, elérve Konstantinápolyt és Bagdadot 1000 körül. Sanmark szerint, “Hatalmas különbség volt a civilizáció típusa között, és biztos vagyok benne, hogy lenyűgözte őket az épületek, ruházat, műtárgyak és az arab pénzérmék. Itt a vikingek inkább a kereskedelemre összpontosítottak, beilleszkedtek a helyi lakosságba, és gazdaságilag megerősödtek.”

Valószínűleg a vikingek még tovább is eljutottak keletre, mint amit a régészek bizonyítani tudnak.

“Nyomon követhetjük őket temetkezések, települések vagy írott források alapján, de ha ezek a nyomok megszűnnek, csak azt láthatjuk, hogy mit hoztak vissza Skandináviába. Svédországban ebből a korból kínai selymet találtak, de nem tudjuk, milyen messzire mentek el, hogy ezt az anyagot megszerezzék. Mindenesetre bizonyítottan kapcsolatban álltak Kínával és Indiával”, állítja Sanmark.

Déli terjeszkedések

Kevesebbet ismerünk a vikingek déli terjeszkedéséről, de a 11. század elején Észak-Franciaországtól az Ibériai-félszigeten át az afrikai északi partokig is eljutottak. A Szahara átlépését sosem kísérelték meg a kihívást jelentő körülmények és vízi útvonalak hiánya miatt.

A viking korszak a 11. század közepén zárult le, amikor a különböző kultúrákkal való érintkezés, a politikai változások és a kereszténység térhódítása a társadalmi hozzáállás megváltozásához vezetett. Mégis, a vikingek hozzájárultak a világ felfedezéséhez és formálásához, és kultúrájuk nyomokat hagyott a távoli területeken is.

Írtunk arról is, hogy a vikingek gondolkodásmódját véres halálukon keresztül ismerhetjük meg, olvasd el az írásunkat itt.

Ahogy arról is írtunk, hogy már a svéd vikingek is ismerték a fogászati kezeléseket és a fogpiszkálót, részletek itt.