1400 éves érméket találtak egy ókori ‘malacperselyben’

A régészek egy 10 érméből álló, feltehetően közel 1400 éves gyűjteményt tártak fel, amelyet a törökországi Karabükben található ókori Hadrianopolis városában folyó ásatások során egy malacperselynek tűnő tárgyban találtak.

Az ásatások 2003-ban kezdődtek a Hadrianopolisban található építményeknél, és időszakosan folytatódnak Ersin Çelikbaş, a Karabüki Egyetem (KBÜ) Régészeti Tanszékének oktatója vezetésével, számolt be az Arkeonews.

Az ókori város a “Fekete-tenger Zeugmája” néven ismert a különböző állatokat, például lovakat, elefántokat, párducokat, szarvasokat és griffeket ábrázoló mozaikjai miatt. Zeugma egy, a mozaikjairól híres antik város Törökország délkeleti részén.

A mozaikokkal díszített templomairól ismert Hadrianopolis korábban is fontos felfedezések helyszíne volt. Az Anadolu Ügynökséggel (AA) folytatott megbeszélésen Çelikbaş kiemelte, hogy egy mintegy 60 fős csapattal nagy területeken igyekeznek új struktúrákat feltárni.

A malacpersely prototípusa az ókorban?

A felfedezéseket egy épületben tették, amelynek pontos funkciója még mindig nem világos. Çelikbaş szerint “a benne talált leletek alapján feltételezzük, hogy konyhaként szolgálhatott. Különböző edények és konyhai eszközök voltak a feltárt tárgyak között. A rétegtani adatok az épület hosszan tartó használatára utalnak, bár a végső fázisra vonatkozó konkrétumok továbbra is homályosak.”

Figyelemre méltó, hogy egy jelentős régészeti lelet került elő erről a területről egy persely formájában, amely 10 érmét tartalmazott, és amely II. Kónsztasz császár korából származik, amely körülbelül Kr. u. 641-től 666-ig tartott.

Miközben ezeket az érméket régészeti szempontból kincsként határozta meg, Çelikbaş szerint

lehet, hogy a malacpersely egy kezdetleges formájáról lehetett szó, valószínűleg a háztartás egy női tagja által akkoriban, nem pedig pénz elrejtésére vagy elásására.

Az érmék feltárása bepillantást enged az épület használatának utolsó szakaszába, illetve az ókori háztartási gyakorlatokba.

Hadrianopolis in Paphlagonia, más néven Eskipazar egy város volt Kis-Ázsia délnyugati részén, a mai Eskipazar várostól mintegy 3 km-re nyugatra. A város legalább a Kr. e. 1. századtól a Kr. u. 8. századig lakott volt, és a Kr. u. 2. században Hadrianus római császárról kapta a nevét.

Hadrianopolis a késő hellenisztikus, római és korai bizánci korszakban jött létre. Amikor I. Theodosius császár (347-395) új tartományt hozott létre Honorias néven, amely egyesítette Paphlagoniát és Bithüniát, a város Hadrianopolis in Honorias néven vált ismertté.

Képünk illusztráció, a cikkben szereplő perselyről készült képek az Arkeonews linkjén tekinthetők meg.

Érdemes elolvasni:

• Régészek egy 4000 éves palotát tártak fel az ősi kínai városban
• Julius Caesar nevével ellátott parittyakövet találtak Spanyolországban