Régészek egy 4000 éves palotát tártak fel az ősi kínai városban
Egy 4000 éves palota maradványait tárták fel a régészek egy ősi kínai városban, melyet máig ép fal vesz körül. A Xinhua állami hírügynökség korábban bejelentette, hogy kutatók a közép-kínai Henan tartományban, Hszinmi fontos régészeti lelőhelyén egy eddig ismeretlen építményt fedeztek fel.
Mostanra sikerült felderíteni az ősi palotát. A feltárt romokat és a kutatás jelentőségét a Newsweek mutatta be.
A hszinmi ősi fallal körülvett város feltehetően a Hszia-dinasztia idején épült – egy korai kínai dinasztia, amelyet legendák említenek. A Kr.e. 23. és 18. század között mintegy fél évezredig uralkodtak a mai Kína területén.
Néhány éve fedezték fel Hszinmi ősi városát
A régészek néhány évvel ezelőtt fedezték fel az ősi város maradványait a Csencsui folyó keleti partján. A város mintegy 17 hektárnyi területen fekszik. Alakja rendkívül rendezett, szabályos téglalap, az ősi civilizáció szokásainak megfelelő.
A jól megőrzött települést a Longshan-kultúrához köthető. Ez az ősi civilizáció egykor a mai Henan tartomány által lefedett területet és Kína más szomszédos régióit lakta.
Most a régészek feltárták annak a maradványait, ami szerintük egy palotakomplexum volt az ősi városban. A maradványok egy olyan alapszerkezetből állnak, amelyet döngöltföldes építési technikával építettek. Ez az ősi módszer tömörített nyersanyagokat, például földet, krétát vagy meszet használ.
A maradványok helye körülbelül kétszáz láb hosszú és kétszáz láb széles és több mint 19 000 négyzetméteres, hatalmas területet foglal el.
A régészek egyenletes eloszlású lyukak sorozatát is feltárták, amelyek rávilágítanak arra, hogyan nézett ki egykor az ősi komplexum.
„A lyukak alapján úgy véljük, hogy az alapozás egy házkomplexumhoz tartozott, amelynek délen és északon teraszai, keleten és nyugaton kerengői, középen pedig egy udvara volt” – mondta Li Bo, az ásatási csoport vezetője a Xinhuának.
A kutatók szerint a leletek új megvilágításba helyezhetik a palotaépületek eredetét és fejlődését a Hszia-dinasztia idején.
A Xinhua helyszíni képei betekintést nyújtanak a város szerkezetébe és a korabeli építészetbe. A város lakórészét szorosan zárt téglalap alapú egységek alkotják, amiből a kutatók az akkori civilizáció életmódjára is következtetni tudnak.
A régióban több fontos lelőhely is fekszik
A régészek több felfedezést is tettek a szintén Henan tartományban található Zhoukou ősi városának helyén. Ez a település egy hasonlóan fontos régészeti lelőhely, amely szintén a Hszia-dinasztia időszakából származik.
A Zhoukou-ban talált tucatnyi új lelet között a kutatók hamuzsírgödrök, árkok és más építészeti tevékenységek maradványaira bukkantak. A régészek két földoszlopokból és vályogfalakból álló, kör alakú épület maradványait tárták fel, amelyeket valószínűleg gabonatárolásra használtak.
Fang Lixia régész, aki a Zhoukou-i ásatási csoportot vezette, a Xinhua-nak elmondta, hogy a leletek új információkkal szolgálnak a régió ősi mezőgazdasági gyakorlatáról.
Ezeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A magyar történelem legrégibb térképe: Tabula Hungariae
Már bűncselekmény lehet, ha kriptóval kereskedsz – új magyar törvény lépett életbe
Új négycsillagos hotel nyílt Budapest szívében, a Lánchíd mellett – KÉPEK
Magyarországon tilos a melegházasság, de egy esetben mégis el kell azt ismerni – mutatjuk
Az üzbég-azeri együttműködés fejlesztéséről
Még a kínaiakat is meglepte: központi utasításra rúgtak ki magyarokat a debreceni CATL-gyárból, helyükre vendégmunkások jöhetnek
